Bejelentés


A Mecsek Egyesület honlapja A megújulás útján... 2009


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









Mesélnek a Mecsek csobogó forrásai

Vizek "...a csöndes tó vonzó tükre, a tiszta forrás enyhítő vize különben is mind oly tárgy, mely szükségképpen meghatja, bámulásra és imádásra ragadja a természeti ember kedélyét"

Mészáros Attila

A Mecseken több mint 1200 vízkifolyás van. Bármerre induljunk, aránylag kis távolságokon belül találkozhatunk a források barátságos csobogásával. Csengery Antal, a 19. század jeles néprajztudósa írta a magyarok ősvallását kutatva: "...a csöndes tó vonzó tükre, a tiszta forrás enyhítő vize különben is mind oly tárgy, mely szükségképpen meghatja, bámulásra és imádásra ragadja a természeti ember kedélyét."

A szakemberek - geológusok, barlangászok, hivatásos természetkutatók, a források gondozói-építői, a profi túrázók - szerint a Mecsek, bár mészkőhegységként nem egyedüli gyermeke a hegyképző erőknek az országban, ám forrásfakadásait tekintve kiugróan gazdag. Több száz forrásnak nevet is adtak. Némelyikükhöz legendák, borzongató, vagy éppen üdítő mesék kötődnek. Úgy tűnik, más vidékeinkhez képest a Mecseken és környékén élők mindennapjaiba, mi több, érzelmeibe a források vize mélyebben beivódott.

Kvéder László, a regionális vízügyi igazgatóság szakembere akták özönét zúdítja az asztalra: a források anyakönyvei. Gyorsan megjegyzi: valamennyi forrás védett. Ezekben az iratokban minden benne van: ma már GPS-szel rögzített helyük, rendszeresen mért vízhozamuk, hőmérsékletük - hatalmas munka. Bár ami ezekhez a vízkifolyásokhoz köthető munkát illeti, sorolhatnánk a kitűnő emberek névsorát, akik szinte kisgyermekükként szerették-szeretik a forrásokat és bánnak is így velük - Csokonay Sándortól és Baranyai Auréltól kezdve Baronek Jenőn és Kraft Jánoson át Baumann Józsefig, Biki Endréig, Tasnádi Jánosig -, s ha belegondolunk abba, hogy a Mecsek Egyesület szakosztálya elhatározta, a hegység mind a 210 kiépített forrását az EKF évére - 2010 - rendbeteszi, akkor elképzelhetjük, hogy ez a munka ma is nagy erőfeszítést kíván a források atyjaitól. Ami a Víziget illeti, hallom Kvéder Lászlótól, ők csak azokra a vízfakadásokra ügyelnek, melyek a nagyhozamúak közé tartoznak. Hét ilyen van, a Textiles-, a Vízfő-, a Turista-, a Zipernovszky-források, az Istenkút, a Szentkút és az Orfűi-csorgó. A források azonban néha igen szeszélyesek tudnak lenni. Íme, példaként a Vízfő: 1954. február 22-én percenként 510 liter volt a hozama, 1970. április 3-án csaknem 54 ezer liter.

Ha az előbb a mecseki források atyjait említettük, e megtisztelő címet elsőként vitéz Csokonay Sándor (1898-1983) érdemelte ki, egymaga 70 forrást épített ki. Legtöbbjének ő volt a keresztapja is. Ezt már túlhaladták a mai atyák csapata, élükön a Baumann-Biki-Tasnádi trióval: nyolcvannál tartanak. Abból a bizonyos 210-ből alig több mint húsz van már csak hátra - ők tényleg komolyan vették a maguk elé tűzött - européer határidőt." "Ez a fontos: az országnak van egy olyan hegye, ahol minden forrás rendben van. Ez a Mecsek!", summázza az elérhető közelségbe jutott eredményt Baumann József. Heteken belül elkészülnek az orfűi Turista-, illetve a Réka-völgyi Etelka-forrásokkal is. És hogy a forrásfelújítás mekkora munka, idézek Biki Endre naplójából: "A Laura-forrás felújítása I. 2007. 06. 15., péntek. A sikondai elágazástól indulok befelé, hátamon 15 kiló cementtel és két szatyorral, amiben a szerszámok és egyebek lapulnak. Jó 2 km-t kell megtenni innen a forrásig... A forrás vízelvezető árkát pucolom ki 10 méter hosszan..." Ilyen szemüvegen át nézve nincsenek messze egymástól a tiszta víz és a verejték.

Így kapunk mi, "munka nélküli" természetkedvelők üdítő forrásvizet. Ehhez képest az a kívánalom, hogy ha kirándulásaink közben egy-egy forráshoz eljutunk, néhány perc alatt pucoljuk kicsit meg a behullott ágaktól, levelektől, szinte semmi. Megjegyzem, a fentebb említett önzetlen és fáradtságot valóban nem kímélő embereknek köszönhető, hogy az utóbbi években, ahogy közeledünk a hegy felől a város felé, egyre több forrás vize iható ismét. Sajnos, az utóbbi évtizedekben 25 forrást "le kellett venni a térképről", mert elhanyagolták, eredeti szerepüket elvesztették. 

A források érzékelhető haszna nem csak egy pohár üdítő, hűs, tiszta víz. Úgy tartoznak hozzá meg nem szűnő csacsogásukkal az erdőkhöz, mint a madárdal. Hiányuk igazából akkor lenne érezhető, ha hallgatnának. S legyen bármilyen kicsi is egy forrás, mégis, mint egy karcsú kis menyasszony áttetsző fátyla, jelenlétük rálebben szélesebb környékükre. Közelükben zöldebb a világ, különös mohák, ritkább növények díszlenek, a Mecsek mészkövét használva meghökkentő formákat építhetnek maguk köré, s nekik kell adnunk azt a szívós erőt is, mely révén - bár folyjon most csak kevés víz is belőlük - az útjukra engedett patakok mély völgyeket faragtak ki a kemény kőzetben. És persze övék az a hang is, melyet, ha leülünk mellettük, akár órákig is hallgathatunk, mintha az időtlenséggel folytatnánk csendes, szívet-lelket nyugtató párbeszédet.


Ligetek és nimfák

A források tisztelete, különleges tulajdonságokkal felruházása végigkísérte az ember történetét. Az ógörögök mítoszai szinte fürdenek a szent, vagy nimfák lakta forrásoktól. Példaként néhányat közülük. Aműmoné, Danaosz egyik lánya volt Poszeidon, a tengeristen szerelme. A kedvéért az isten forrást fakasztott, s róla nevezte el. Helikón a Boiótia hegység déli részén volt, a szent források és a nimfák ligete. A nimfák voltak egyébként többek között a források védnökei is. Egy Korinthosz városbeli forrást Peirénének, egy Thébai közelében lévőt Tephúszának neveztek, ez utóbbi egyben forrásnimfa is a görög regékben. Az ógörögök forrásnév-választása néha meglepő volt, a Pégaszosz által Helikón hegyén fakasztottat Hippokrénének, azaz Lóforrásnak hívták.


Okozatosnak találandjuk

Az ősmagyarok világát is kutató Ipolyi azt írja, hogy "Vizek, források mellékén látjuk tehát letelepedni, lakni, temetkezni őseinket, közelükben bírva ekképp életszükségletük és tiszteletük tárgyát. De már itt is, mint a tűznél, különös források, bizonyos kitűnőleg tisztelt vizek, vízhelyek stb. lehettek e vallási áhítat tárgyai... ...már ilyenekül mutatkoznak: a pannonhegyi szentforrás, mely felett Árpád eltemettetik stb. Hasonlóan talán honunkbani számos "szent kutak" néhánya, minők Heves, Nógrád, Baranya... ...megyékben fennvannak... ...Valahányszor egy magyar király meghal vagy baj éri, vérré változik vize...
...E nyomok után okozatosnak találandjuk már a szabolcsi zsinatnak a forrás- és víztiszteletet tiltó rendeletét..."
IPOLYI ARNOLD: MAGYAR MYTHOLÓGIA

Bestia a barlangban

A Mecsek egyik legkülönösebb vízfakadása az orfűi Sárkány-kút (nem tévesztendő össze az ugyancsak Orfűn található Sárkány-forrással). Az előbbi valóban jelentős hírnévvel rendelkezik, bár a mellette eljárók legtöbbször észre sem vehetik, jóllehet, az úttól pár tucat méterre van. Időszakos forrás ugyanis. A Mecsek-kalauz szerint "olyan vízkitörések történtek, melyek a forrás teljesen önálló, sajátos működésére utalnak... ...hidrogeológiai szempontból igen ritka természeti jelenség." Ám ha megindul a víz, az "bőgéssel" jár. Nem véletlen a neve, az ide kötődő legenda szerint egy, a hegy gyomrába szorult sárkány akarna mindenáron kiszabadulni, rettentő erőfeszítése eredménye a hörgő, ijesztő hang. Volt, hogy évente 20-25-ször is kísérletet tett...

A legfinomabb vízű kút

A Mecsek forrásait már-már családtagjának tekintő Baumann József szerint a legjobb vize a Pálos-kútnak van. Az íz attól függ, hogy a felszínre kerülő víz milyen talajrétegeken folyik át, kőzetből fakad. A Pálos-kút, a Jakab-hegy gyermeke a IV-es üzem közelében valóban kút, kőből körben kiépítve. Az 1980-as évektől elhanyagolták, romba dőlt, pangott a vize, bár a régi kőlap, a forrás keresztlevele - "Pálos-kút" - megmaradt. Baumann József csapata tájba illő kőzettel ismét kiépítette, s a védfalára vörös márványba vésve felkerült a pálosok rendjének címere is. Éves átlaghozama percenként 14-15 liter, hőmérséklete mindig 8-9 fokos. "A legfinomabb ízű forrásvizünk. Édes..." mondja új kiépítője. Ma már ismét iható a Lóri- és az Árpád-tetői forrás vize is.

2009 03. 16.

Forrás: Dunántúli Napló












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!