MECSEK LEXIKON

 

Abaliget (Nyugati-Mecsek, 209 m): a Nyugati-Mecsek északi részén épült falu; vas­út­­állomása a falutól 4 km re, a Budapest-Pécs vasútvo­na­lon van. A részben üdülő­faluvá alakult telepü­lé­sen kem­ping található, valamint mesterséges ta­vak fürdési, csónakázási lehe­tő­ség­gel. Cseppkőbarlangja ve­ze­tő­vel egész évben látogatható, turistaidényen kí­vül elő­ze­tes bejelentés alap­ján. A K jelzés a falu közelében halad el.

Abaligeti-cseppkőbarlang; Nagy Paplika (Nyugati-Mecsek): Baranyában az első vé­dett természeti érték, 1768 óta ismeretes. A barlang 500 m-es szakasza kiépített és lá­to­gatható. Patak folyik benne végig; levegőjének át­lag­hő­mér­­­séklete 12,6 ^oC. Gyógy­hatású barlanggá nyil­vá­ní­tot­ták; 2000-ben fel­újí­tot­ták a vi­­­lágítást és a járdákat, korlá­tokat. A Duna-Dráva Nem­­­zeti Park Igazgatóság ke­­ze­­­lésében van. A K, K■ és K+ jelzés halad erre.

Aranyhegy (Közép-Mecsek, 282 m): Pécs szőlőkkel te­le­pí­tett északnyugati részén lévő hegy, tetején a Donátusi kápolna áll. Ma már a város lakó­öve­ze­té­hez tartozik.

Arborétum (Közép-Mecsek): Komlón a Bányász-park felett a Berek utca közelében található az 1950-es években létesített arborétum. Kis patak folyik benne végig, egy kiépített forrása is van. Az arborétum csendje kellemes kikapcsolódást nyújt az arra járóknak. Szabadon látogatható.

Árpád-tető (Közép-Mecsek, 390 m): a pécs-mánfai műút leg­­magasabb pontja. A K jelzés vezet erre, amiről a KO ágazik le az Árpádtetői-forráshoz. Az er­dé­szeti központ épületeit és a MECSEXTRÉM-PARKOT találjuk itt, vala­mint itt működik a Mecseki Erdészeti Zrt. erdei iskolája is.

Babás-szerkövek (Nyugati-Mecsek): Kővágószőlős fö­lött, a Jakab-hegy déli olda­lán található, érdekes vörös ho­mokkő kép­ződmé­nyek (össze­­­cemen­tálódott kova­sa­vas ka­­­vics­­rétegek). Kiala­ku­lásuk­­hoz monda fűződik. Ré­gen a Jakab-he­gyen lakók szer­szám­kövek­nek használták ezt a kőzetet, innen a szerkő elne­­vezés. A K▲, K+ és P▲ jelzés halad erre.

Baglyas-hegy (Keleti-Me­csek, 407 m): Zobákpusz­tá­tól északra található magaslat, amely DK irányba a Hidasi-há­ton folytatódik. A K+ jelzés fut végig a gerincen.

Balázs-hegyi kilátó (Nyu­gati-Mecsek): Orfű fölött, a Balázs-hegyen áll. Elődjét 1975-ben építették fából, amely azóta összedőlt. A je­len­legi vastornyot Orfű köz­ség önkormányzata vásárolta, az új kilátót 2001 ok­tó­be­ré­ben adták át. A S▲ jelzésen közelíthető meg.

Balinca (Keleti-Mecsek): a Somlyó (Szamár-hegy) északi oldalában lévő hely neve.

Balog fája (Nyugati-Mecsek): A Herma-hegy délkeleti nyergében van egy öreg tölgyfa. Mellette fából készült emlékoszlop áll, kicsit odébb pihenőpad és asztal található. Megközelíthető a Csokonay-kút mögött meredeken a gerincre vezető úton. Petőczpuszta felől az út melletti depótól jobbra indulva erdészeti úton haladunk a fiatal erdőben, és annak a végénél találjuk a pihenőt. Valamikor ezen a területen legelő volt és itt deleltették az állatokat. Ennél az öreg lombos fánál pihent meg rendszeresen egy Balog nevű állattartó. A pihenőt 2007-ben Golubics István erdész és Baumann József készítette az erdészet támogatásával.

Balog Károly út (Közép-Me­csek): a Kardos út északi végétől a Dömör-kapuig ve­zető séta­út. Balog Károly a Me­csek Egye­sület alelnöke, majd elnöke volt. Királyi táblai el­­­nök­­­ként ő avatta fel a Misina tető első kilátóját 1908-ban.

Bánffay Simon út (Közép-Mecsek): a Kardos út végétől (Roboz pihenő) a Misina-gerincig 1305 m hosszan vezető sétaút.

Bános (Közép-Mecsek, 270 m): Orfűhöz tartozó kis te­le­pü­lés. Közkútjának vize iha­tó. A S jelzésű turista­út ve­zet rajta keresztül.

Bányászpark (Közép-Mecsek): Komlón a városközpont felett létesített emlékhely, mely az elhunyt szénbányászoknak állít emléket.

Bányász út (Közép-Mecsek): a Pécsi Parkerdőben a Tubicai oldalban, a Rotary körsé­tánnyal, illetve a Mecsek-háti mű­úttal csaknem párhuza­mos, a Lapisra vezető sétaút.

Baranya Megyei Ter­mé­szet­barát Szövetség: a Baranya me­gyei ter­mé­szet­barát szer­ve­­ze­tek szö­vetsége, a Ma­gyar Ter­­mé­szet­barát Szö­vet­ség tag­­­szervezete. 1998 óta mű­kö­dik önálló jogi sze­mé­lyi­ségű, közhasznú tár­sa­dal­mi szer­­vezetként. Címe: 7621 Pécs, Tímár u. 21.

Baranyai természetjárók panteonja (Közép-Mecsek): a Büdös-kúti kulcsosháznál, a Feri-forrással szemben lévő két kövön el­hunyt természet­já­rók emlé­kére elhe­lye­zett emléktáblák.

Bargyag (Keleti-Mecsek, 489 m): a Farkas-ároktól északra található csúcs.

Barna-kő (Keleti-Mecsek): a Sín-gödör bejáratával szem­ben, a zobák"magyar­egregyi műút nyugati felén álló szik­la­­­tömb. A Z jelzésen közelíthető meg. Innen indul a PO jelzés a Sín-gödör felé.

Bazsarózsa kulcsosház (Ke­leti-Mecsek): Püspök­szent­lászló üdülő­fa­lu­ban, a volt püspöki nyaralóval szem­ben található, a régi iskola épü­letéből ki­ala­kí­tott kul­csosház. A Z■ jelzésen érhető el.

Bertalan-kápolna (Közép-Mecsek): a Flóra pihenő "alatt", szőlők között álló ká­pol­­na. Helyén 1332-ben az Ágos­ton rendiek zárdája és temploma állott, amely a török időkben elpusztult. A mos­tani kápolnát és a tőle nyugatra állott kis házikót 1749-ben építette " az első temp­lom köveiből " egy itt re­me­te­életet élő Bertalan nevű pé­csi polgár. A házikó a min­den­­­­­kori templomszolga lakó­­he­­lye volt, amit a nép " a hagyo­mány szerint " remete­lak­nak nevezett. Az utolsó itt élő remete Halász István volt (1782), aki Fráter Anzelm néven élte magányos életét. A ká­polna Bertalan apostol ne­vét viseli, melyről az oltár­kép is tanúskodik. A ká­polnánál éven­ként augusz­tus 24-én, Szent Berta­lan napján búcsút tartanak.

Bertalan-szikla (Közép-Mecsek). Lásd: Flóra pihenő.

Betyártanya (régi) (Keleti-Mecsek, 425 m): Puszta­bá­nyán, a vadászház közelében, a fenyőerdő szélén állott ro­man­tikus, fából készült kis kul­csos­ház. Mellette tűzrakó­hely, padok, asztalok. 1996-ban lebontották.

Betyártanya (új) (Keleti-Mecsek, 425 m): Pusztabá­nyán, a régi betyártanya he­lyett 1996-ban téglából épült kis kul­csos­ház.

Bodó-hegy (Nyugati-Mecsek, 311 m): az Abaligeti-bar­lan­got magában rejtő hegy, tetején óriási töbrökkel (víz­nye­lők­kel). A K jelzés fut végig a gerincen.

Boróka-tető (Letics) (Közép- Mecsek, 483 m). Lásd: Letics-parrag.

Budafa (Közép-Mecsek): Mán­­fa községgel összeépült tele­­­pülés. Vízgyűjtő terület, köz­elében van a Sugói-rét, ahol a Rákos-völgy és a Nagy-forrás-völgy találkozik.

Budafai kőfejtő (Közép- Mecsek): a Rákos-völgy déli mel­lékvölgyében található, ma már elhagyott kőfejtő. Itt bányászták a pécsi Bazilika tornyainak építőanyagát, és innen származik a Dóm tér obeliszkjeihez használt kő is.

Büdös-kúti kulcsosház (Kö­zép-Mecsek): az orfűi mű­­úttól keletre, a gerinc mö­göt­ti szép tisztáson álló kis kul­csos­­ház, három kiépített forrás­sal. A K és S+ jelzésen érhető el.

Castrum (Közép-Mecsek): római őrtorony maradványa a vágoti gerincen, a műút mel­lett, Lapistól 400 m-re. A S jelzés vezet el mellette. Az egykor Pécs területén állt római kori település egyik északi útvédő őrhelye volt. A romok ma már nem láthatóak, azokat a műút építésekor eldózerol­ták.

Cifra-malom (Közép-Me­csek): a pécs"kaposvári műút men­tén, a Mánfától nyugatra lévő útkanyarnál álló régi malomépület, mellette er­dész­házzal. A Dél-dunán­túli Piros Túra egyik bélyegző­helye.

Cigány emlékmű (Nyugati-Mecsek): A Sás-völgy nyugati végén a P■ jelzésű turistaút mentén található. Két fából készült faragott kopjafa és egy kerék látható. A táblán a felirat: "Állíttatta a Cigány Kisebbségi Önkormányzat a cigánytelep lebontásának 25. évfordulójára. Hetvehely, 2005. augusztus." Az emlékművet Mórácz Sándor abaligeti fafaragó készítette. A közeli forrás is innen kapta a nevét.

Cigányság emlékoszlopa (Nyugati-Mecsek): Golgotától északra a Bakonyára vezető út mentén a volt Tótvári-akna közelében található fa emlékoszlop. Az oszlop a műút keleti oldalán a vízműháztól 40 m-re található. Felirata: A Tótvári cigányság emlékére. Középen archív fotó, a hátulján pedig a kerék szimbólum látható. Az emlékoszlopot Várnai József kővágószőlősi lakos készítette 2008-ban.

Cigány-hegy (Keleti-Me­csek; 524 m): a Kis­új­bá­nya fe­­lett északnyugatra emelkedő kúp, raj­­ta épített kilátóval, ahová a szép kilátásért ér­de­mes fel­­men­­­ni.

Cigány-hegy: Mázától délre található magaslat neve. A Z+ jelzés vezet a közelében.

Cinke-tanya emlékkő (Nyugati-Mecsek): A Vöröshegyen található Volt Cinke-tanya emlékére állított kőtömb. A négy barát neve áll a kövön: Baranyai Aurél, Csokonay Sándor, Millner Jenő és Millner Pál. Az emlékkőhöz a K jelzésről a KL jelzés vezet be.

Csalán-hegy (Keleti-Mecsek, 536 m): az Óbányai-völgy észak­­nyugati oldalának ge­­­rinc­­kúpja. Tö­rök kori mész­­­égető ta­lál­ha­tó a rajta át­­ve­­­zető piros sáv jelzés mellett. A P jelzés vezet át rajta.

Csepegő-árok (Keleti-Mecsek): Vékénytől déli irány­­­ba húzódó, vadregényes völgy. A Z+ jelzésű turista­­­út vezet végig rajta. Benne található a Csöpögő-forrás, érdekes sziklaalak­zatokkal.

Csepegő szikla (Keleti-Mecsek): az Óbányai-völgy­ben, a K jelzésen, a ferde vízesés mellett ta­lál­ható érdekes természeti kép­­­ződmény. A mohos, ned­ves szik­lákon mész­­tufa kép­­ződ­mé­nyek lát­ha­tók, állan­dó vízcsöpögéssel.

Csengő-hegy (Keleti-Mecsek, 492 m): Zobákpusz­tától északkeletre, a Takanyó-völgy fölött emelkedő magaslat, oldalán a Csengő-lak elne­ve­zé­sű ro­man­ti­kus erdei házi­kóval. Régi neve: Héró-hegy. A Z+ jelzés halad erre.

Cserkút (Nyugati-Mecsek, 240 m): a Jakab-hegy déli lá­bá­nál elterülő település, mű­em­­lék templommal. K▲ és P■ vezet a faluban.

Cserma-alja parkerdő: (Közép-Mecsek): helyi jelen­tő­­ségű természetvédelmi terü­let Sikonda közelében. Egy több mint 200 éves legelőerdő faóriásaival találkozhat az arra járó.

Csurgó (Keleti-Mecsek): a Hidasi-völgy északi oldalán a K, S jelzések mentén a mésztu­­­fagáton lecsurgó szép vízesés. A forrás tőle távol található.

Csörgey Titus-emlék (Kö­zép-Mecsek): a neves or­ni­to­­ló­gus emlékére 1936-ban állí­­tott, Lapison található em­lék­kő.

Daindol vagy Deindol (Közép-Mecsek): a Pécs északnyugati ré­szén, Magyarürög fölött el­te­rü­lő településrész össze­fog­la­ló neve (Kis-, Közép- és Nagy-Daindol).

Dél-dunántúli Piros Túra: három megyén (Tolna, Bara­­­nya, Somogy) átvezető, Szek­szárdt­ól Siófokig tartó, piros sáv jelzésű túraútvonal (és túra­mozgalom), melynek hossza 318,5 km. A Mecse­­ken átvezető szakasza 67,2 km hosszú, Mecseknádasdtól Bükkösdig tart.

Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség: Baranya, Somogy és Tolna megye természetbarát szövet­ségei által 2000. augusztus 22-én létrehozott közhasznú tár­sadalmi szervezet. Régió­központ: Pécs.

Dobogó (Keleti-Mecsek, 594 m): Kisújbányától északra lévő hegy; több turistaút vezet át rajta. Csúcsán, Baranya és Tolna megye határán, Tolna megye legmagasabb pontján kopjafa áll. Délkeleti szegélyén található a Szószék köve.

Dombay-tó (Keleti-Mecsek): mesterséges tó Pécsváradtól délnyugatra, a Z+ jelzés mentén. Névadója Dombay János régész, aki a pécsi múzeum igazgatója volt. A tó környékén hétvégi házak, épületek állnak. A tótól északra, a Dombay-forrás fölött régi vízimalom épületét látjuk, mely egy időben turistaszálló volt, ma gyermektábor.

Dóri út (Keleti-Mecsek): az Öreg (Halász)-pataktól délre, a Kecske-hát oldalában vezető jelzetlen erdei kocsiút, Dóri László erdészről nevezték el. Nyugati magaslatán áll a 2001-ben épült Szép Ilonka kilátó. Rajta vezet a Skóciai Szent Margit történelmi tanösvény útvonala.

Dögkút-tető (Keleti-Me­csek): Kisújbányától északra ta­lál­ható magaslat, szép réttel.

Dömör-kapu (Közép-Mecsek, 402 m): a Misina délkeleti lejtő­pi­henője. Autó­busz­­forduló, büfé, a mecseki gyermekvasút egyik vég­állo­mása és a Vi­dám­park bejárata található itt. Turistautak kereszteződési helye.

Dömör-kapui turistaház (Közép-Mecsek): a ma már csak nevében ismert épületet a Mecsek Egyesület építette Hoffmann László mérnök tervei alapján. Felépítése 70 ezer pengőbe került, ebből 54 ezer volt az építkezés, 16 ezer pedig a berendezés értéke. A házban villany és telefon is volt, később vízvezetékkel is ellátták. A korabeli igé­nyek­nek mindenben megfelelő tu­rista­házként és a város pol­gárai által kedvelt ven­déglő­ként működött. 1931-ben, avatásának évében nevezték el Nendtvich Andor mene­dék­ház­nak. A leromlott állagú épületet az 1980-as években átalakították, ma szálloda (Hotel Mediterrán).

Döngölt-árok (Keleti-Me­­csek): Óbányától dél­­nyu­­gati irányba vezető meredek völgy, a Z+ jelzésű turista­út vezet végig rajta.

Dr. Horvát Adolf Olivér emlékkő (Nyugati-Mecsek): A Vörös-hegy déli oldalán a K elágazásától lefelé Z▲ jelzésen kb. 200 m-re található emlékkő. A tábla egy romantikus mészkő sziklába van vésve. Az emlékkövet 2007-ben a Mecsek Egyesület állította.

Duna Dráva Nemzeti Park: 1996-ban hozták létre a Dél-Dunántúl természeti érté­kei­nek védelmére. A Duna"Dráva Nemzeti Park Igaz­gató­­ság (Pécs, Tettye tér 9.) ter­­­mészetvédelmi felügyeleti köre Baranya, Tolna és So­mogy megyére terjed ki, a nem­zeti park területére, vala­mint a tájvédelmi kör­ze­tek­re és termé­szet­vé­del­mi terüle­tek­re.

Éger-tető (Nyugati-Mecsek): Éger-völgytől nyugatra húzódó magaslat, ahol korábban ifjúsági tábor is működött. Jelenleg pihenőhely és kilátóhely fából készült erdei bútorokkal és kilátóval. Közelében kis lefolyástalan tó található, melynek természetes forrása nincs.

Éger-völgy (Nyugati-Me­csek): a Jakab-hegy keleti lábá­nál Magyarürögön ke­resz­tül vezető völgy, igen ked­velt kirándulóközpont. Mes­­ter­­­sé­ges tó, tűzrakóhely, esőház, padok, asztalok teszik kom­for­tossá. A völgyben a K+ jelzés vezet végig.

Emil pihenő (Közép-Me­­csek): a Mandulásban, a Me­cse­­ki Kemping területén talál­ható, kőből épült em­lék­mű. Dr. Bokor Emil, kórházi fő­­or­­vos, a Mecsek Egyesület buz­gó munkása emlékére állí­tot­­ták.

Erdei-kereszt (Közép-Mecsek): A Lapis és a Zsidó-hegy között vezető S sáv jelzésen az út mellett álló fakereszt. Unferdorben József favágó emlékére állították 1928-ban, aki favágáskor itt halálos balesetet szenvedett. Baumann József 2002-ben új keresztett tervezett és készített a régi helyére. Az új kereszt felállításában a Mecseki erdészeti Rt., Mecsek Egyesület, Kovács Faüzem Kft., VI. Cserkész kerület vett részt.

Erdész-emlékmű (Közép-Mecsek): Lapison, a volt lapi­si vadászház helyén 1996-ban " a honfoglalás 1100. év­for­du­lóján " emelt em­lék­mű, mely a Mecsek hét­féle jel­lemző kőzetéből (gránit, szürke mészkő, zöld kris­tá­lyos mészkő, rózsa­kris­tá­lyos mészkő, vörös ho­mok­kő, andezit, fonolit) épült, jel­ké­pezve a honfoglaló hét tör­zset (Nyék, Megyer, Kürt-Gyar­mat, Tarján, Jenő, Kér, Ke­szi). Dr. Tóth Aladár er­dész ter­vez­te.

Erdész-emléktábla (Közép-Mecsek): a Misina alatti busz­for­dulónál és erdei parkolónál elhelyezett em­lék­táb­la, 2001-ben állították.

Erzsébet királyné emlékfája (Közép-Mecsek): Komlón a Mecsekfalui temetőben helyi védelem alatt álló kislevelű hársfa. 1899-ben ültették.

Ezeréves gesztenyefa (Kö­zép-Mecsek): Pécsbánya­te­le­pen, a sportpálya mellett, a kul­túrház udvarában valaha állt hatalmas szelíd­gesz­te­nye­fa. Csonkja megtekintésre ér­de­mes.

Farkas-árok (Keleti-Me­csek): a Hárs-hegytől Vár­alja felé vezető völgy neve. Itt ta­lál­ható a Lendület-forrás, Amália-forrás, Vadvirág-forrás, a Ka­­lán Miska kútja, valamint a Jágerok kútja. A völgyben a K+ jelzés vezet végig.

Fehér-kúti kulcsosház (Kö­zép-Mecsek): a Letics-par­rag nyugati kúpján, a TTE által épített volt turistaház, mely 1951-ben készült el. A ház a Me­csek-háti műútról kö­ze­lít­hető meg. A Fehér-kút ré­gen gémeskút volt, majd kerekes kútként működött. A ház ma kul­csosházként üze­mel, a kút vizét hidroforral juttatják fel.

Fellbach sétaút (Közép-Me­csek): a Kardos úti kul­csos­házat a Tettyével össze­kötő zöld négyzet jelzésű séta­út. Pécs testvérvárosáról, a né­met­országi Fellbachról ne­vez­ték el 1993-ban. Fel­ava­tá­sán a fellbachi termé­szet­já­rók is részt vettek.

Ferde-vízesés (Keleti-Me­csek): az Óbányai-völgyben a K jelzésen, Óbánya és Kis­új­bá­nya között található érdekes geológiai képződ­mény, híd vezet át rajta. A híd túloldalán látható a Csepegő-szikla.

Flóra pihenő (Közép-Mecsek, 404 m): 1893-ban építették az ún. "Bertalan-sziklára" a Dö­mör­-kaputól délkeletre, a Gyükés-szőlők felső részén álló szép, bástyára emlé­kez­tető kilátót. 1911-től "Flóra pihenője" a neve az addig Dö­mör­-kapui ki­látónak neve­zett építmény­nek, özv. Ha­mer­li Jánosné emlékére, és róla nevezték el Flóra pihe­nő­nek. A Ha­merli család 500 ko­ro­nás ado­má­nyá­ból újítot­ták fel.

Francia-emlékmű (Közép-Mecsek, 340 m): az em­lék­mű­­vet Zsolnay Miklós épít­tet­te a napóleoni háborúk so­rán Pécsett ápolt és itt elhunyt francia katonák em­lé­ké­re, amiért őt a francia kor­mány a becsületrenddel tün­tet­te ki. Pilch Andor ter­vezte, az emlékművet 1908. május 31-én avatták fel. Innen, a kiálló szikláról csodálatosan szép kilátás nyílik Pécs városára. Az emlékművel egyidőben készült el a Kardos úttól ide vezető sétaút, melyet annak idején Zsolnay Vilmos útnak neveztek el.

Gesztenyés (Keleti-Mecsek): Zen­gő­várkony határában ta­lál­ható védett szelídgesz­te­nyés. Itt van eltemetve " vég­aka­ra­tá­nak megfelelően " Rocken­bauer Pál; sírja mára a termé­szet­barátok "zarán­dok­he­lyévé" vált.

Gesztenyés (Közép-Mecsek): Pécsbányatelep északi végén lévő védett szelídgesztenyés.

Gubacsos kulcsosház (Nyu­gati-Mecsek): az aba­ligeti műút orfűi elágazá­sának kö­ze­lé­ben, erdészház­ból át­ala­­kított kulcsosház.

Gyarmathy Miklós kereszt (Közép-Mecsek): a Rotary körsétány Jakab-hegy felé eső, délnyugati részén ta­lál­ható útszéli fakereszt. Gyar­­mathy Miklós a mecseki turista­­­­lé­te­sít­mények fejlesz­tője volt. A keresztet a pécsi Rotary Klub állította 1930-ban.

Gyuri út (Közép-Mecsek): Pécsett, a Tettye utcától a Tettye térig vezető, 1905-ben épült, 350 m hosszú utat ne­vez­ték el így. Reéh György, városi taná­csos, a Mecsek Egye­sület igaz­gatója a név­adó, aki közreműködött az út építésében is, és akit a "Tettye királyának" is ne­vez­tek. Lakóháza ma is meg­ta­lál­ható a Tettyén.

Halász (Öreg)-patak (Keleti-Mecsek): a Réka-völgyben foly­dogáló patak, a Stein-ma­lom­nál egyesül az óbányai patakkal. A P+ jelzés vezet végig benne.

Halomsírok (Nyugati-Mecsek). Lásd: Jakab-hegyi halomsírok.

Hamedli Gyula pihenő: a Tettyétől a Dömör-kapuhoz vezető sétaúton (Irma út) lévő pihenő, melyet 1910-ben a Me­­csek Egyesület építtetett, Ha­­medli Gyula fényképész (1862"1904) hagyatékából. A S jelzés vezet rajta.

Harács-mező (Keleti-Mecsek): Óbánya közelében az északkeleti gerincen lévő terület neve. A P és Z+ jelzések metszik egymást itt.

Hármas-hegy (Keleti-Me­csek, 603 m): a Keleti-Me­csek második legmaga­sabb hegye, Hosszúhe­tény­től észak­­­­­­ra. Középső, legmaga­sabb csúcsán meteorológiai állo­­­más található.

Hármas-kereszt: Az Abaligetet Orfűvel összekötő út mentén álló kereszt neve. Valamikor három kereszt állt itt kápolnával. Ma csak egy kereszt áll, mellette emléktábla és pad lett elhelyezve.

Hárs-tető (Keleti-Mecsek, 545 m): Püspökszentlászlótól északra, a Diós-kút fölött emel­kedő magaslat. A Z jelzés vezet erre.

Hasmányi templomrom (Közép-Mecsek): Komlón a Kórház feletti erdőben a lakóházak közelében található templomrom. Az elpusztult Hasmány falu koragótikus kőtemploma volt, melynek déli oldalán kosáríves boltozatú kapuja épen megmaradt.

Havi-hegyi kápolna (Közép-Mecsek, 247 m): a ma szépen res­tau­rált kápolnát 1709"10-ben épí­tették a pestis (dög­­mi­rigy) járvány meg­­szűn­­­te után hálaadásként, az építő­­­anyagot em­beri erővel hordva fel a hegykúpra. 1780-ban a temp­lom belseje kiégett. Az oltár Mária-képét Rómából (meg­­­áld­va) hozták. A kápolnát a közelmúltban restaurálták.

Herman Ottó-tó (Nyugati-Mecsek): az orfűi tórendszer har­madik tava, Tekeres köz­ség­től északra. Halrezer­vá­tum, természetvédelmi terü­let. Nyugati oldalán a S+ jelzésen kerékpárút vezet.

Hetyey [Hettyey, Hettyei] Sámuel: pécsi püspök, 1903-ban hunyt el. Róla nevezték el a püspök­szent­lászlói Bazsarózsa kul­csos­ház és a püspöki nyaraló előtti forrást.

Hetvehely (Nyugati-Me­csek): a pécs"budapesti vas­út­­vonal mentén fekvő kis­­köz­­ség, XIII. sz.-ból való mű­em­­lék templommal. A Nyugati-Mecsekbe vezető túrák kiindulópontja lehet. A faluból indul a K▲ jelzésű turistaút, mely a Nyáras-völgyön át a Jakab-hegyre vezet.

Hidasi-völgy (Keleti-Mecsek): Zobákpusztától észak­­ra, a magyaregregyi völgy­be torkolló, hangulatos völgy, melyben több forrást (Hidasi-, Lajos-, Pius-, Wein György-, Betyár-forrás) is találunk, valamint a látvá­nyos Csurgó vízesésben gyö­nyör­ködhetünk. A K jelzés vezet végig a völgyön.

Hosszúhetény (Keleti-Me­csek): a nevének meg­fe­le­lően hosszan elterülő község a Zengő és a Hármas-hegy kö­­zött. Nevét Hetény vezérről kapta, mely való­szí­nűleg hon­­fog­­lalás kori személynév. A faluból indul a Z■ jelzés Püspökszentlászlóra.

Hotel Mediterrán (Közép-Mecsek): a volt Dömör-kapui Turistaház átalakításával épí­tett szálloda.

Hotel Kikelet (Közép-Me­csek): a Pécs városra te­kintő hegyoldalban 1937-ben épült, szép fekvésű szálloda. Építé­se­kor nagy gondot okozott a terep­rendezés, mert a turista utak nyomvonalát meg kellett változtatni.

Időjelző házikó (Pécs, Széchenyi tér): 1908. június 15-én közadakozásból fel­állí­tott kis építmény, melyben időjárás­jel­ző műszerek (ter­mo­méter, hidrométer, ba­ro­méter) vannak elhe­lyez­ve. A házi­kó­nak "kalandos sorsa" volt: pécsi polgárok alkották, Ká­ro­lyi Emil tervezte díj­ta­la­nul, Csu­kás Zoltán ingyen adta a házikót. Schön­wald Imre se­géd­kezett a műszerek beszer­zésében, Makk Lajos szob­rász­mű­vész végezte a szobrász munkát. Hamerli Jó­zsef a vaskorlátot aján­lotta fel, Hoffmann Lajos pe­dig a famunkát végezte. Az idő­jelző házikót 1938-ban el­tá­vo­lították helyéről. 1939-ben mű­szerek nélkül a Dö­mör­-kapui menedékház előtt (a Lámpás-völgy felől) állí­tották fel. Innen valamikor fel­vit­ték a Dömör-kapui busz­for­du­lóba, majd 1991-ben a Pécsi Vá­ros­szé­pítő és Város­védő Egye­sület kez­de­mé­nye­zé­sére vissza­ke­rült a Szé­che­nyi térre, és ismét " műszerek­kel el­lát­va " eredeti célját szolgálja.

Igaz Béla dr., nagyprépost: 1914"1935-ig a Mecsek Egye­sület alelnöke. 1935. szeptember 1-jén hunyt el.

Ilonka pihenő (Közép-Mecsek): a Tettye-fennsík fölött, a Miléva út mentén 1934-ben felépített, a Mecsek leg­na­gyobb, művészien meg­ter­vezett, oszlopos pihenője. Hoff­­­mann László mérnök tervezte. Dr. Kenes­sey Aladár sebész, a pécsi szemklinika alapí­­tója tervez­tette és fizette az építését, hogy felesége, Szántó Ilonka tiszte­le­té­re díszes emléket állítson. 2001-ben felújították.

Irma út (Közép-Mecsek): 1491 m hosszú, a Tettyétől a Dö­mör-kapuhoz vezető turista­út. 1905-ben készült el. Név­adója Hamedli Gyula fény­képész felesége. 1913-ban az út felénél " a vízfolyás miatt " szép fahidat építettek. A S jelzés vezet erre.

Istenáldás-völgy (Közép-Mecsek): a Letics-parragtól Pécs­bányatelep irányába hú­zó­­dó völgy. Elnevezése állító­lag a szénbányászat meg­­­­indítá­sával kapcsolatos: az első bányák tulajdonosai nagy haszonra tettek szert.

Isten-kúti (Csurgó-dülői) me­ne­dék­ház (Közép-Me­csek): az 1924-ben vásá­rolt tel­ken épült, 1928. szeptem­ber 8-án átadott menedékház, melyet a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) Pécsi Csoportja épített. So­káig hangulatos ven­déglő­ként üzemelt, majd 1980-ban bezárták. A me­ne­dékház ud­va­rában fakadt a Béke-forrás, melyet 1932-ben fog­lal­tak. A házat és a forrást az 1990-es évek végén lebontották, ma magántu­lajdonú ház áll a helyén.

István Király Szálloda (Keleti-Mecsek): a pécsváradi vár felújítása során a ko­ráb­ban turistaszállóként mű­kö­dött épületrészből kiala­kított szálloda.