Az újjá alakult Mecsek Egyesület és ezen belül a Munka Osztály méltó kíván lenni elődeihez, és az ő szellemiségüket követve végzi feladatát. Óvjuk az elődeink által létrehozott értékeket, és újakat hozunk létre. Munkánk során arra törekszünk, hogy minél több ember ismerje meg a természet szépségeit, értékeit, szeresse, és óvja azokat.
A Mecsek Egyesület Munka Osztályának 2010 évi beszámolója
A Munka Osztály munkatervének megfelelően igyekezett végezni feladatát. Az elmúlt hónapok rendkívül kedvezőtlen időjárása a feladatok átprogramozását tette szükségessé. Télen etettük a madarakat, több helyen az erdőben.
Tavasszal részt vettünk a békahálók kiépítésében és a békák menekítésében.
Madáretető bontása, Baumann József
Békamentés Sikondán Balról: Baumann Józsefné, Kovács József, Kóczán Zsuzsanna
A Csokonay túrán 96 fő vett részt, ahol a források tisztítását mutattuk meg az érdeklődőknek.
Részt vettünk egy nagyszabású takarítási munkában a Dömörkapútól a Tubesen át Éger-völgyig.
Egyesületünket képviseltük a Kardoss Fesztiválon és koszorút helyeztünk el Kardoss Kálmán kastélyánál Hidason.
A Velencei-hegységben az Anikó-forrás felújításához építési tervet készítettünk.
A Pécsváradi Közösségi Kerek asztal kérésére tervet készítettünk a várkertben lévő Mosókút-forrás foglalására. A forrás foglalását elvégeztük és a kivitelezésben is részt vettünk.
Elődeink, sírjait tisztítjuk és karbantartjuk.
A Magyarok kunyhójához elkészítettük a tartós és szép tölgyfa padot.
Tripammer Károly életútjának bemutatásához anyagot gyűjtöttünk. A jelen időben álló Tripammer-fa eredetiségét szakértők bevonásával vizsgáltuk.
Rendszeresen kapunk leveleket és felvételeket a Fekete Tisza-forrás állapotáról, melynek tervezésében és kivitelezésében részt vettünk. Az elmondások szerint több százan keresték fel a forrást az elmúlt évben. Sok a méltató írás, melyben megköszönik az áldozatos és szép munkánkat. Az elmúlt évben harmincnál is több levél érkezett az interneten magyarul, ukránul, oroszul, angolul és románul.
A Mecseki Erdészeti Zrt támogatásával farönkökből kiállítási installációkat készítettünk a mecseki fafajták ismertetése érdekében a “Páratlan élvezet járni a Mecseket” című kiállításhoz. Játékokat készítettünk, melyek segítségével jobban megismerhették a látogatók a Mecsek kőzeteit, virágait, fafajtáit.
Több alkalommal előadást tartottunk fiataloknak és időseknek. A vándorkiállítás költöztetésében is részt vállaltunk.
A Mecsek Egyesület által készíttetett és 1908-ban felállított Időjelző házikót a Széchenyi téren az anyagi lehetőségeinkhez mérten megújítottuk. A házikó külsejét és belsejét kitakarítottuk, a régi műszereket beállítottuk, a páratartalom mérőt újra használhatóvá tettük egy negyven centiméteres hajfonattal.
Tisztítjuk és ápoljuk az elődeink által létrehozott értékeket, pihenőket, kereszteket, kilátókat, lépcsőket.
Az ANTSZ munkatársaival harmincöt mecseki forrásból vettünk vízmintát. A vízminták elemzéséből kiderült, hogy a Mecsek forrásai folyamatosan javuló eredményt mutatnak.
Javításra szorult a Bikfa-forrás, Kőfejtő-kút, Mariska-forrás, Cserkész-forrás, Gégen-kút, Sziklás-forrás, Kiss Lajos-forrás, Pécsi barlangkutatók-forrása, Bögrés-kút, Lóri-forrás, Hidasi-forrás, Etelka-forrás.
Megszüntettük, és eredeti természetes állapotába visszaállítottuk a Lófej-forrást és a Tahumsec-forrást. A Melegmányi-forrásnál az elvezető medret kis mértékben kiszélesítettük, a könnyebb vízelfolyás érdekében. Több forrástáblát újrafestettünk, mert a nem megfelelő festékek kiperegtek a betűkből.
A Pipás-forráshoz újra festettük a jelzéseket, mert erdészeti munkák voltak a környéken. Elkezdtük a kevésbé ismert nem foglalt források bemérését GPS-el. Heti rendszerességgel mérjük hat Mecseki forrás vízhozamát, hőmérsékletét.
Segítjük a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség munkáját, a lehetőségek és igények szerint. Túravezetést vállaltunk, turistautakat tisztítottunk, útjelzéseket festettünk, jelzőoszlopokat állítottunk a Bányász Emléktúra útvonalán.
A Pécsi tájfutóknak segítettünk egy jubileumi emlékkő felállításában, és a gránittábla beépítésében.
A Petőczpusztai kis kápolnát rendszeresen takarítjuk, tartjuk a kapcsolatot a puszta régi lakóival.
Az Ordas tanyát és környezetét heti rendszerességgel felkeressük, óvjuk, védjük a környék természeti értékeit. Igény esetén megmutatjuk a házat és elődeink emlékeit az érdeklődő turistáknak.
Az Ordas naplót naprakészen vezetjük és minden eseményt, munkát leírunk, és képekkel dokumentálunk. A 2010 évben munkával töltött napok száma 187 és 652 szer mértünk forrásadatokat a Mecsekben.
A munkákban részt vettek: Baronek Jenő, Baumann József, Baumann Józsefné, Baranyai Rudolf, Bagdán Levente, Becker János, Becker Jánosné, Golubics István, Hohn Miklós, Kollár Tamás, Kovács József, Kóczán Zsuzsanna, Kovács Szabó János, Kulcsár Péter, Kriston Barnabás, László József, Feketéné Czifra Éva, Horváth Ákos, Horváth Zoltán, Jónás István, Nagy Balázs, Molnár Dénes, Ripszám István, Rónaky Gizella, Sajgó Ferenc, Soóky Irén, Strasser Péter, Mohácsi Attila, Tasnádi János, Tóth Klára, Varga Jenő, Váradi József, Várnai József, Zwick Zoltán.
Köszönöm minden tagtársainknak és segítőinknek az elvégzett munkát, mellyel hozzájárultak a Mecsek–hegység és a tágabb világ, környezetének megóvásában, szépítésében. Segítségetek nélkül nem lehetett volna ilyen eredményes és szép munkát végezni.
Köszönjük a Mecseki Erdészeti Zrt nek az anyagszállításokat a terepen. Köszönjük az erdei bútorokat, információs táblákat, melyeket kihelyeztek a turista utak mentén. Köszönjük, a Magyarok kunyhójához a tölgyfa rönköt, melyből a pihenőpadot elkészítettük. Köszönjük a farönköket, melyek segítségével a kiállításon sok iskolás megismerhette a Mecsek hegység jellegzetes fafajtáit.
Köszönjük a DDNPI támogatását a forrásépítések engedélyeztetésében.
Köszönjük a szorgos munkát azoknak a ”névtelen” segítőinknek is, akik 2010 évben kirándulásaik alkalmával kitisztították a források előterét, összeszedték a szemetet és óvták környezetünk tisztaságát.
Köszönettel: Baumann József Munka Osztály elnöke
Írások és képek a beszámoló anyagához
Büdös-kútnál
Remete-réttől indulok a kéksáv jelzésű turistaúton. Mindenütt vastag hótakaró borítja a tájat. A Lapisra vezető utat elhagyva az ötven centiméteres porhóban lépkedek. Fehér és fekete színek töltik meg az erdőt a kanyargós út mentén. A szikrázó napsütésben a fák árnyaik fekszenek a puha hóban. A szúrós csodabogyó hó süveget húzott ágaira, hogy piros bogyós termését megvédje a hidegtől. Lépteim peremén hópelyhek folynak a völgy irányába. Egyre nehezebbek a lépések, és arcomon megjelennek az izzadságcseppek. Magasra kell emelni a lábat, hogy odébb letehessem. A köteles zsomboly mély töbre balra lent ásítozik, és olvasztja a jégkristályokat sötét ürege peremén. Jobbra farakások nyúlnak el az erdészeti út mentén és sárgán virítanak vágásfelületeik. Jobbra a széles lénia hosszan keresztbe vágja a bükköst, és teret enged bámészkodó szemeimnek. Csend mindenütt, arcomat csipkedi a friss levegő, és pirosra festi. A Füleki emlékmű tetejét, vastagon fedi a hó, és fekete betűi beleégnek a fehér környezetbe. Már látom Baranyai Rudi barátom hófedte esőbeállóját, és az erdei tisztást a gangos kis erdei házzal. Lefele könnyebbek a lépések, mert a vastag havat letaposva lépcsőt képezek. A kőhíd elterül a kis patak két partján, és utat mutat az esőbeálló felé. Még néhány lépés és levehetem zsákomat, és a padra teszem. A ház előtti fenyők méregzöld levelei uralják a teret. Az ablakok zöld spallettái rám szegeződnek, és figyelik minden mozdulatomat. Előveszem fényképezőgépemet, és a megszokott helyekről lefotózom a házat.
Felgyalogolok a hosszú gangra, és a hátizsákból előveszem a sertészsírba kevert diókeveréket, majd a madáretetőbe teszem. A csúszkák, és cinegék hamar ellepik az etető környékét, és közelségükkel, szépségükkel melegséget öntenek szívembe. Most nem írok levelet Rudi barátomnak, mert tudom, hogy néhány nap múlva találkozok vele. A Szekszárdi vörösborból, most egyedül iszom, és elindulok a Panteon felé. A kis patakmederben, csak néhány sötét folt jelzi a víz jelenlétét. A Feri-forrás kis csöve jégbajuszt növesztett és vidáman csörgedezik a vastag hótakaró között. A Panteon homokkő sziklatömbje kiemelkedik a fehérségből, és jól látszanak elhunyt kedves barátaink gránitba vésett nevei.
Végigolvasva a neveket megjelennek előttem, és felidéződnek velük eltöltött kellemes napjaim. A kék ég és a szikrázó napsütés még kedvesebbé teszi az emlékezés perceit. Hollók erős szárnysuhogásai zavarják meg a csendet, amikor elsuhannak felettem. Elindulok vissza a házhoz lábnyomaimat követve. A Spirál barlang fele fordulok és megyek a kissé emelkedő úton. Búcsúzásul még egyszer visszapillantok a fák közül a fehér csendbe burkolózott kis tisztásra. Ismét magasra emelt lábakkal haladok előre a Mecseken nem szokványos magas hóban. A koros fák alatt az új nemzedék kíváncsian nyújtózkodik, és vékony ágaikat hó borítja. Odébb a fák törzseinek árnyéka fekszik végig a friss havon elterülve. A barlangászok bivaksátra lapos szemként pislant felém a domboldalban. Mellette friss lábnyomok pihennek, valaki nemrég járhatott erre. A nyomok letérnek az útról, és az erdő rejtekébe vesznek. Fentről erősen süt a Nap és megcsillantja a jégkristályokat a hó felszínén. Fáradtan kiizzadva érek a Száraz-kúti pihenőhöz, ahonnan aszfaltútra kényszerülve, Abaliget felé folytatom utamat, hogy a tervezett forrásméréseket és tisztításokat elvégezhessem.
Baumann József
Forrástisztítási túra a Keleti Mecsekben.
Egy szokásos indulási csoportkép készítés a Vékényi buszmegállónál és már indulunk is a túrára. A hídon átsétálva balra fordulunk, ahol egy üzemi épület mellett visz az út. Vigyázat! Egy nagy kuvasz futóláncon egészen az út túloldaláig elér, és borzasztó nagy falatot harap ki az óvatlan turistából. Sehol egy figyelmeztető tábla, ami erre a veszélyre felhívná a figyelmet. Szerencsére gyorsak vagyunk, és a patak partjára futva megússzuk a kóstolót. A viharos szél a szemünkbe vágja az apró hódarát, alig látunk tőle. A karámban a lovak is közel állnak egymáshoz mozdulatlanul és szemlélik a márciusi telet. Balra a régi lőtér mellett megyünk el, majd beérünk a szűk völgybe. A köves patakmederben kövek között keringőzik a víz és csobogva halad tovább. Egyre meredekebb az ösvény és sokszor a kidőlt fák alatt átbújva jutunk előrébb. Ruhánkat fehérre színezi a rárakodott hó, és fehér süveget húztak a zöldülő illatos hunyorok a meredek oldalban. Jobbra letérünk a zöld körjelzésen a Csöpögő-forráshoz. Vigyázni kell, mert meredek az oldal, és a hótól nagyon csúszik. Alattunk egy szép vízesés látható kis tóval. Jobbra a sziklaoldalban megbújva a forrás szerényen csorgatja tiszta vizét. Amíg István szép kis kapáját felavatja a meder kikotrásával, én lemérem a víz hőmérsékletét és mennyiségét. Balázs a közelben megkeresi a GEO ládát és bekönyveli. Készítünk még néhány képet a völgyről és felmászunk a jelzett turistaútra. Megint bujkálunk a sok kidőlt fa alatt, és az ágakról potyog a nyakunkba a hideg fehérség. A patak meder oldalaiban és az oldalvölgyekben látni a széntelepek fekete kibúvásait. Az út átvezet a patak másik oldalára és mászunk felfele lefele, és csúszkálunk jobbra és balra. Alattunk ismét egy szép kis vízesés tóval. Szerencsésen lejutunk mellé, és szép képeket készítünk a jégcsapokkal tarkított vízesésről. Innen felfelé kitágul a völgy és egyre könnyebb a haladás. Néhány perc múlva elérjük az aszfaltozott erdészeti utat. Ennek a völgynek a megcsodálását csak ügyes, és kitartó turistáknak javaslom. Balra fordulunk és a földes úton haladunk tovább a sűrű hóesésben. Figyeljük a leszakadt és legyalult partoldalak geológiai érdekességeit és sokszínűségét. A vad dohányok már minden magjukat szélnek eresztették, és csak kóróik ágaskodnak kíváncsian az út szélén. Jobbra letérünk egy kis befagyott és behavazott zsombékos tóhoz. Nyáron talán nem is lehet észrevenni a sok zöldben. Ismét visszakapaszkodunk a széles erdészeti útra, melyen hamarosan elérjük a Vörösfenyő-kulcsosházat. Még a nagy esőbeálló alatt is egy centiméteres hó borítja az asztalokat és padokat. Állva fogyasztjuk el ebédünket, és forró rumos teát iszunk hozzá. Az utolsó didergő falatokat vesszük szánkhoz, amikor észrevesszük a közelgő turistákat. Őri Zsuzsa és túratársa közeledik felénk. Üdvözöljük egymást a tavaszi télben, és egy kis rummal kínáljuk őket. Túrabejárást végeznek a környéken. Nem megyünk be, mert sok még a feladat. Egy csoportképet készítünk a ház előtt, majd a kopjafánál és megyünk tovább utunkra.
A Balincai-forrást és a Kata-forrást csak fiúsan tisztítjuk ki, mert sok időbe telne a teljes tisztítás a bemosott iszap miatt. A víz mindkettőből bőségesen folyik. Komlói barátaink hamarosan jönnek a házat takarítani, és akkor a forrásokat is kitisztítják. A Balincai vadászház mellett felállított két új tablóból egyet letepert a szél, hárman sem tudtuk felállítani. Jelezni fogjuk a Pécsváradi erdészetnek, hogy javítsák meg. A Nyomákói-kút egy literrel csordogál. Felfele haladunk az oldalban és a tetőn a sárga + és zöld + jelzésen megyünk tovább. Komlói barátaink nemrég itt hagyott nyomait lassan elfedi a puha hó. A széles fehér út mellett balra feketén terpeszkedik az üres vadetető tőle jobbra, vadles ácsorog. A sárga + jelről jobbra letérünk és egy fiatal erdőben haladunk. Tizenkettő szarvastehén ácsorog lejjebb sötétlik tőlük az erdőrész. Amikor észrevesznek bennünket, lassan elporoszkálnak a völgy irányába. Hamar a Cikai-forráshoz érünk, és lemérjük, majd kitisztítjuk. Gazdagon ömlik belőle a víz, alig lehet megközelíteni. Kitisztítjuk az elvezető árkot a sok levéltől, megvárjuk, míg a medence kitisztul, és képet készítünk róla. Felfele a forráshoz vezető sárga O jelzésen jutunk a tetőre. A hó makacsul esik, sapkánkon és ruhánkon ülve cipelteti magát. Három centiméter a vastagsága. Jobbra egy meredek völgyet látunk legalább negyven méteres mélységgel. Hamarosan balra letérünk és követjük a meredek erdei úton a villanypásztor vezetékét. Lassan lépkedünk, de még így is időnként megcsúsznak lábaink. A szemközti oldalban a Máré vár világos széles falait látjuk. Képet nem készítünk, mert opálos lenne a hóesés miatt. Még néhány lépés és kiérünk az erdészeti út sorompójához. A Máré-forrásra vetünk néhány pillantást, majd sietve a buszmegálló felé indulunk. A didergő illatos hunyorról elkészül a portré és sietés tovább. A Fenyők alatt forró teát szürcsölve várjuk a hamarosan érkező buszt, ami Pécsre visz bennünket a mai kellemes túráról.
Baumann József.
Visszajelzések a Fekete Tisza-forrásról
A forrás 2009 évi építésekor egy vastag fenyőfára vízmentes kivitelben levelet helyeztünk el a forrásépítők kérésével három nyelven ukránul, angolul és magyarul. Arra kértük az arra kirándulókat, hogy küldjenek képeket, rövid leírást a forrás állapotáról. A felhívásunkra érkezett levelekből adok közzé néhány írást és fotót.
Tisztelt Baumann úr! 2010. július 4-én a fekete-Tisza forrásánál jártunk. Kérésére küldünk képeket, milyen állapotban találtuk (probléma nincs). A forrás nagyon szépen ki lett építve, minden odalátogató magyar és nem magyar turista valamint minden jó érzésű magyar ember nevében köszönjük, hogy megcsinálták. Szabó Zoltán
2010. július. 12. Kedves József! Felejthetetlen élmény volt számunkra a Tisza forrását meglátogatni, autóbusszal Debrecenből 40-en voltunk. Elnézést a személyes fényképekért.
Örülünk, hogy az emlékhelyet és környékét valaki ápolja. Köszönjük! Feri
2010. 07. 20. Спасибі вам велике за надіславши ці фотографії!
Печ Йосип Baumann.lv
Tisztelt Baumann Úr!
Barátaimmal a múlt héten a Fagyalosban túráztunk, ennek során felkerestük a Fekete-Tisza forrását is. Olvastam felhívását, így csatolok néhány képet a forrás jelenlegi állapotáról. A forrás és környezete egyébként rendezett és tiszta volt. Baloldalon - ez a képeken nem látszik - a túlfolyó(?) gégecsövén is folyik némi víz a fa vályúba... nem tudom, ennek van-e jelentősége?
A forrás felújításához gratulálok! A Mecsekben már "megszokott" szép, tiszta munka! Visszanézve a korábbi megoldásokat (Kovács S.: Máramarosi bércek között c. könyvében), a korábbiaknál praktikusabbnak időtállóbbnak néz ki a jelenlegi, ötletes kivitelezés. Jó érzés volt a földijeim munkáját mutogatni a pesti barátoknak.
További gyönyörű túrákat, sok szép munkát, jó ötleteket, egészséget kívánok!
Tisztelettel: Welsch Róbert, Pécs
Vitalijs Merkls 2010. 07. 19.
Jo nopat kivanok! Byli na Tise v konce ijunja. Vsjo v porjadke. Spasibo za vashu rabotu. S uvazeniem Vitalij Merkl. Latvija. Riga. 2010. 07. 19.
Tisztelt Baumann Úr!
2010. augusztus. 19.
A szolnoki Rotary Club pár tagjával augusztus 14-én jártunk a Fekete – Tisza forrásánál.
A kellemes időben egymást érték a látogatók, mindent rendben találtunk.
Köszönjük, mindazoknak, akik ennek a helynek gondját viselik. Számunkra életre szóló élmény volt, örülünk, hogy ott lehettünk!
Barátsággal: Schwertner János RC Szolnok
Naumchuk Vasiliy, Kiev. 2010. 08.01.
-- реклама -----------------------------------------------------------
Вигідний роумінг. Безкоштовні вхідні.
Вихідні від $0,39!
Hello! Denis Binok 2010. augusztus. 16.
Thank you for the good place in Karpati. The place are clean and sweet.
Photo added.
Denis
2010. szeptember 11-én voltunk a Fekete-Tisza forrásánál s a "tábla" kérésének megfelelően küldök néhány képet.
Meglepően tiszta és rendezett volt a környék, felmentünk a fennsíkra is, ahol a Tisza Lajos emlékfák vannak, s ott is csak tisztaságot láttunk.
Számunkra, erdészek számára azt egy "szent hely", hiszen ez, egykori elnökünk emlékhelye is. Külön elismeréssel adóztunk a fáradtságos munkáért, aminek eredményeként a forrásfoglalás, a táblák, és az egész környék igen ízlésesen és főleg maradandóan lett kialakítva.
Erdészüdvözlettel Sipos Géza erdőmérnök, Debrecen.
2010. Október 15. én még így nézett ki! Én Kirándulókat vittem Pécsről, amúgy Lánycsókon lakom!
Nagyon szívesen küldöm az információkat, ha legközelebb megyek, akkor ismét elküldöm Önnek, hogy milyen állapotban van!
Küldök egy képet, amikor a Csoport áll a Forrásnál!
Üdv: Légrádi Tibor
27. Csokonay Sándor emléktúra.
A hősök terét ellepi a sok tarka ruhába öltözött turista, és kilencvennégyen vágunk neki a tizenkét kilométeres túrának. A komlói úton rövid időre megbénul a forgalom, amíg áthalad a népes csoport. Mindenki biztonságosan eljut az erdő széléig, ahonnan kellemes tavaszi időben, megkezdjük a kilométerek lassú fogyasztását. Nyílnak a tavaszi virágok és medvehagymák dugják ki fejüket a barna levelek alól. A Rigó-kútnál állunk meg először egy kis pihenőre. Itt van lehetőség rá, hogy nyugodtan ismertessem túránk célját, és szót ejtsek Csokonay Sándorról a Mecseki források atyjáról. Megmérjük a forrás vízhozamát, és hőmérsékletét majd bejegyezzük a naplóba. A fiatalok örömmel szedik ki a leveleket a medencéből és a kis vízelvezető árokból. Kacskaringós utakon tekereg a hosszúra nőtt emberkígyó és csak a forrásoknál megállva van lehetőség a látott növények és kőzetek ismertetésére. A Tripammer fánál van lehetőség egy kis nassolásra és a szendvicsekbe friss medvehagyma szedésére. Lassan mindenki befejezi az étkezést és a biztonságosabb utat választva, elindulunk le a kékkör jelzésen a Meleg-mányi-völgybe. Az út mentén végig hóvirágok, májvirágok néznek felénk, csak néhol bukkan elő a kék csillagvirág, a lila vagy bordó tüdőfű. Mielőtt a völgybe érnénk, egy szép kilátópontnál megállunk és nézegetjük a Miocén korból való kisseb, nagyobb kavicsokat. A völgy két oldala tele van medvehagymával a patakmeder bőségesen tiszta forrásvízzel. A mésztufa vízesésnél egy vastag kidőlt bükkfa okoz torlódást. Időset és fiatalt egyenként átsegítünk az akadályon. Itt ismét van egy kis pihenő, és lehetőség nyílik a források keletkezéséről és a mésztufa kiválásról beszélni. Szép fotókat lehet készíteni a mésztufa vízesésről, van rajta bőséges víz és elegendő fény. Pakoljuk össze a zsákokat a megmaradt tartalék élelemmel és itallal együtt. Ismét megtöltjük a turista utat jó hosszan, és kígyózunk fel a Jó szerencsét vadászházhoz. Mire a vége felér az eleje már kipihente magát. Innen előbb a Kálmán-forráshoz megyünk. A forrás megbúvik a fiatal erdő fái között, vize halkan csordogál a száraz levelekre. Kitisztítják a fiatalok az előteret. Megfordulva indulunk, és az elsőkből lesznek a hátsók. A vadászház előtti erdészeti úton néhány perc alatt a Jó szerencsét-forráshoz érünk. Sokan az útkanyarból nézik a forrást, nem férnénk el a szűk völgyben. A trapézácsolatú forrásból három literrel bugyog ki a víz, és csorogva jut a völgybe. Mire felérünk az erdészeti aszfaltútra, megélénkül a szél, és tavaszi port kavar arcunkba. Jobbra letekintünk a völgyek vonulatára, és sétálva gyalogolunk három kilométert, ahol kettéválik a csoport. Innen jelzetlen úton és nehéz terepen jutunk le a Körtvélyesi-völgybe 46-an. A többiek Ági vezetésével jutnak ki az Árpádtetői buszmegállóhoz. A Körtvélyesi-forrás szokásához híven bőségesen adja a tiszta ivóvizet. Sokan hordják innen, mert jobb, mint sok palackozott ásványvíz. Lefele indulunk az erdészeti úton, majd átmászunk egy kis völgyön, majd ismét erdészeti út. Az út elfogy és jön a köves patakmeder, ahol csak nagy esők után folyik a víz. Csodálatos a szűk völgy a virágokkal, sziklákkal, teraszokkal. Óvatosan lassan haladunk egyre feljebb. Az elszomorít mindenkit, hogy ez a szép völgy tele van szeméttel. Feljebb egy személyautó roncs hanyatt fekszik benne, gumikkal az égnek meredve. A régi kőbányánál csoportkép készül a csapat egy részéről. Elhaladunk az Extrémpark mellett és felmászunk az Árpádtetői-forráshoz. Magas vastartalmú vizéből többen megtöltik kulacsaikat. A körjelzést követve feljutunk a nagy parkolóba, ahol csatlakozunk a másik útvonalon érkezett társainkhoz.
Köszönöm minden résztvevőnek a jó hangulatú és eredményes túrát, ahol egy kellemes szép napot töltöttünk együtt a természetben.
Baumann József
Kardoss Fesztivál Hidason
Kardoss Kálmán a pécsi Mecsek Egyesület első, alapító elnöke volt!
Kardoss Kálmán 1916. június 1-jén hunyt el, síremléke Hidason áll. A hajdani Kardoss-kúria, (ma az önkormányzat épülete) falán 2009. június 6-a óta emléktábla, egyik emeleti helyiségében pedig a Kardoss emlékszoba látható.
2010. június. 05- én a Mecsek Egyesület Munka Osztálya részt vett a „Kardoss Fesztiválon” és koszorút helyezett el a kúria falán lévő emléktáblára a helyi Önkormányzati és Civil szervezetekkel együtt. A Koszorúzás után színvonalas műsorokat láthattunk a Tájház kertjében. Felléptek idősek és fiatalok egyaránt. A Tájházat és a Kardoss kiállítást az ünnepség alatt sokan megtekintették. Az időjárás is kegyes volt, mert a sok szeretettel és munkával előkészített rendezvényt nem zavarta meg az eső.
Baumann József Munka osztály elnöke, Baumann Józsefné
Forrástisztítások a Mecsekben.
Jónás Istvánnal és Nagy Balázzsal felkerestünk tizenöt forrást a közép Mecsekben és a nagy vihar utáni, tisztításokat elvégeztük. A Bikfa-forrásnál a medret és a forrás előterét kitisztítottuk. Most száraz lábbal lehet a forrásból vizet vételezni. A Kőfejtő-kútnál farönköket és köveket kellett eldobálni a forrás előteréből. Szépen látszik a szürke és sárga színű agyagmárga az előtérben. Az Eta-forrás falazata nem rongálódott, de teljesen feltelt kövekkel és iszappal. Elmosta az utat a víz és egy méter mély medret ásott magának húsz méter hosszan. A forrás beton falazata ellenállt a nagy vízmosásnak. A forrást részben használhatóvá tettük. A Mecseki Erdészettel, és a Nemzeti Parkkal egyeztetünk a további munkálatokról. A Cirkó-forrás terelő gátja jól állta a vízmosást. Nem károsodott a forrás, csak iszap rakodott ki a medrében, amit eltávolítottunk. A Sziklás-forrásnál néhány követ kellett a falazat tetejére visszarakni, amit a fentről lezúduló víz elsodort. A Kánya-forrás előteréből köveket és iszapot távolítottunk el.
A Mariska-forrásnál a kőgátat ideiglenesen megerősítettük és a vizet balra eltereltük. A Melegmányi-forrásnál iszapot távolítottunk el a forrás előteréből. Szép látvány a forrás melletti mésztufa vízesés. A többi forrásnál kisebb tisztításokat végeztünk. A források a nagy csapadékmennyiség miatt az átlagos vízhozam sokszorosával folynak. Néhány forrás vize kissé opálos, de iható minőségű. A turistautak a völgyekben nehezen járhatóak. Több fa az utakra dőlt, kerülgetni kell
