Ami a zergevirág mögött van
MECSEK EGYESÜLET „A mélyen tisztelt nagyközönséget felkérem egy olyan egylet pártolására, mely ...kiaknázná azt a kincset, melyet Pécsett is igen, de igen kevesen ismernek...”
Mészáros Attila
„Baranya első vasútja – Krisztus-monogramok – A pécsi köztemető címerérdekességei – A vasparipától a mountain bike-ig – A medvehagyma – Múzeumi túrák a Mecseken – Áttörés a Spirál-víznyelőben” Néhány cím a Mecsek Egyesület 2008-as évkönyvéből.
Csak azért idéztünk, hogy egy kicsit mélyebben pillanthassunk a hátizsákok, az ecsetek, a csákányok mögé. Hogy valamennyire felmérhessük, az ország egyik legrégebbi, Dél-Dunántúl legtekintélyesebb és legnagyobb múlttal rendelkező civil szerveződése, a Mecsek Egyesület mennyivel többet tesz – dolgozik – annál, és milyen sokoldalúan, mint amennyit mi hiányos ismereteink alapján első hallásra a természetjárás korlátai közé egyszerűsítünk. S ha már e sorozatunkban foglalkoztunk a Mecsekkel mint kirándulások, túrák célpontjával, felületesek maradnánk, ha ezek feltételei megteremtésén – ehhez kellenek többek között az ecsetek, a csákányok is – folyamatosan munkálkodó egyesületről külön is nem szólnánk.
Volt Dömörkapui turistaház
Kaukázusi zergevirág? Ma már a neve Keleti zergevirág, a Mecsek egyik védett növénye, s amikor az 1891-ben megalakult egyesület jelvényt készíttetett – „...sárga és kék színei városunk színeinek felelnek meg, s csinos alakjával bizonyára közkedvelménynek fog örvendeni...” –, címerébe ezt tette, s rendelt is mindjárt belőle 300 darabot. Alig egy évvel azt követően, hogy Vaszary Gyula akkori városi rendőrkapitány kezdeményezésére elkezdődött a Mecsek Egyesület szervezése. „A mélyen tisztelt nagyközönséget felkérem egy olyan egylet pártolására, mely ma már szomorú képet ábrázoló szőlőhegy határán túl, az öreg Mecsek belsejébe, kiaknázná azt a kincset, melyet Pécsett is igen, de igen kevesen ismernek...”, biztatta a város polgárait a rendőrkapitány.
Az egykori János-kilátó a Tubesen
1891. április 30-án a pécsi Nemzeti Casinóban alakult meg a végül is Requinyi Géza főreáliskolai tanár javaslatára a Mecsek nevét felvevő egyesület – volt ilyen elképzelés is: A Tettye és Mecsekszépítő Egylet –, elnöke Kardos Kálmán főispán, alelnökei Bánffay Simon közjegyző és Zsolnay Vilmos gyáros, igazgatója Vaszary Gyula, titkára Kiss József főreáliskolai tanár, pénztárosa Stern Károly ügyvéd lettek. És ettől kezdve nem volt megállás, szó szerint, mert hihetetlen iramban és eredménnyel kezdett el működni a hegy turistautakkal és -létesítményekkel ellátása érdekében a szervezet. Az év végére 300 tagja volt az egyesületnek, 1909-ben már 1500, a vidékiek között a legnépesebb és a legtevékenyebb. Minden lehetőséget felhasználtak a Mecsek népszerűsítésére, a kávéházaktól a vasútállomásig, a képesla-poktól az évkönyvekig. Az itthoni nyaralás szépségeiről, előnyeiről próbálták meggyőzni az embereket, egyebek között a Pintér-gőzfürdőt, a Tolnai-vízgyógyintézetet, az alsó Sétateret, a balokányi uszodát, a Rókus-dombot ajánlva a figyelmükbe. A századelőn fordult fokozottabb figyelemmel az egyesület a Tettye felé is, feladatul vállalva annak rendbetételét. A terveit ingyen készítette el Hatos János, József főherceg uradalmi főkertésze. Gyűlt a pénz a megvalósítására, s ennek függvényében egyre nagyvonalúbb elképzelések születtek. Jellaschich Károly orvos például egyebek mellett angolkertet, szökőkutakat, vízeséseket, télen korcsolyapályaként működő medencéket képzelt a Tettyére.
Néhány elcsendesülő esztendőtől eltekintve gyakorlatilag csak a szerb megszállás okozott megtorpanást az egyesület „mecseképítő” munkájában. Az utóbbiak pusztító nyomait csak 1927-re sikerült eltüntetni. Akkor már különböző osztályai is működtek az egyesületnek, például a madárvédők, a barlangkutatók, később még fényképészeti is. Az előbbiek az odúkat és madáretetőket Kühnel Márton kárászi Első Magyar Fészekodú Gyárától rendelték meg. Mindez igen sokoldalú munkát jelez, egy állandó igyekezetet azzal a céllal, hogy mind népszerűbb turisztikai célpont legyen a jelölt utakon túl menedékházak, kilátók, kiépített források sorával felszerelt Mecsek. Joggal mondhatta e sikerek és eredmények fényében az egyesületről Nendtvich Andor, Pécs polgármestere 1931-ben: „Egyike lett a város legnagyobb, legkedveltebb és legrokonszenvesebb egyesületének, sőt az ország legnépesebb turistaegyesületei közé küzdötte fel magát.” A Mecsek volt az is, mely elsőnek a hazai turisztikai szervezetek között természetvédelmi osztályt is alapított, elnöke Reuter Camilló, titkára Horvát A. Olivér voltak. És az egyesület kitartó népszerűsítő munkájának volt köszönhető az is, hogy az idegenforgalmi látogatottságot tekintve Pécs az 1930-as évek elejére az országos listán Szeged mögött a második lett.
Tettyei részlet
1948-ban az akkori hatalom feloszlatta az egyesületet, hogy csak 1993-ban vetődjön fel dr. Bachmann Zoltán és Kovács Szabó János kezdeményezésére az újraalakítás. 1993-ban tíz pécsi polgár – a két kezdeményezőn túl Balázs Dezső, dr. Fekete Bálint, B. Horváth Csilla, dr. Lénárd László, dr. Papp Tivadar, dr. Páva Zsolt, dr. Perczel Rita és Somogyvári Imre – gyűlt össze az alapító közgyűlésre, hogy az azóta eltelt évek alatt szinte teljesen megújítsák, bővítsék, színesebbé tegyék a Mecsek látogathatóságának feltételeit. Ma az elnöke Káldy József, a Mecseki Erdészeti Zrt. vezérigazgatója, ügyvezető elnöke Baronek Jenő. A tagság mai, gyakran önfeláldozó aktivitása tükrében igaza volt 1946-ban Nendtvich Andornak: „Egyesületünk ismét fel fog virágozni, mert a Mecsek Egyesület eszményi céljai örök életűek.”
Néhányan, akiknek kézjegye leolvasható a Mecsekből
Számos nagy formátumú egyénisége volt a Mecsek Egyesületnek. Kiss József (1858–1939) pécsi főreáliskolai tanár alapító tagja és első titkára volt az egyesületnek.
Kiss József kilátó a Misinán
Több útikalauzt írt a Mecsekről, s kezdetben ő jelölte ki a turistautak vonalát, a pihenők és padok helyét. Kardos Kálmán (1839–1916) országgyűlési képviselő, főispán volt az első elnöke – 1906-tól örökös díszelnöke – az egyesületnek. Róla kapta a nevét az első turistaút és menedékház a Mecseken. Bánffay Simon (1819–1902) közjegyző, lapszerkesztő volt az egyesület megalakításának egyik szorgalmazója, majd alelnöke, s első tiszteletbeli tagja. Reeh György (1862–1932) köztisztviselő is alapítója volt az egyesületnek, később titkára, elnöke a Madárvédő Osztálynak. Ő szervezte a tettyei ünnepélyeket is. Hamedli Gyula (1862–194) fényképész 1893-tól volt tagja az egyesületnek, végrendeletében vagyona nagy részét is a szervezetre hagyta. Hoffmann László (1897–1944) építészmérnök tervezte – mint az egyesület mérnöke – a dömörkapui menedékházat, s több pihenőt. Reuter Camilló (1874–1954) orvos, a pécsi egyetem egyik első professzora rendkívül aktív és elismerten nagy természetbarát volt, egyik legnagyobb alakja a természetvédelemnek.
A terektől a hegytetőig
A Mecsek Egyesület nem csak a hegyre, hanem Pécsre is figyelt. Fásítási programja – ezt tekintette egyik fő feladatának – mindkét területet érintette. A város utcáinak fásítása 1923-tól folyamatosan zajlott, az persze gondot okozott, hogy a sok felsővezeték, illetve a szűk utcák miatt milyen növényeket ültessenek. Nem véletlen kezdődött ez a munkájuk a tágas területek fásításával. Elsőként a Majláth téren (a mai Kossuth téren), a Széchenyi téren és az Ágoston téren telepített fákat az egyesület. E munkájuk eredményeként ma is sok koros, általuk ültetett fával találkozhatunk a köztemető területén is.
Madárodu a Mecsekben
Péntekenként a Nádorban
„Az Egyesület vezetősége a választmányi üléseken kívül is rendszeresen találkozott minden pénteken este a Nádor Szálló éttermében, ahol részben az Egyesület, részben a város dolgairól tárgyaltak. Több éven keresztül a Nádor egyik szobája volt az Egyesület hivatalos helyisége is. Működésük második évében a legnagyobb munkájukat a Mecseken kialakított turistautak és azok jelzésekkel való ellátása jelentette. A Városi Tanács és az erdőfelügyelőség mindenben a segítségükre volt. Az utak megnyitásához szükséges fák kivágását helybeli erdőfelügyelőség ellenőrzése mellett végezhették.”
B. HORVÁTH CSILLA: A MECSEK EGYESÜLET TÖRTÉNETE
A Bycikli Klub vonzereje
Nem „merült el” a bakancsban az egyesület, hiszen a gyalogtúrákon túl már 1892-től élénken mozgolódtak a kerékpárosok is Pécsett. Oly annyira, hogy amikor a szervezet életében némi lanyhulás volt tapasztalható – 1895-től –, ezt a millenniumi készülődésnek, illetve az igen sikeresen működő Bycikli Klub vonzerejének is tulajdonították. Külön érdekesség, hogy ennek a klubnak az elnöke Kiss József, a Mecsek Egyesület egyik alapítója volt. „A Mecsek természetjáró kalauza” (Pécs, 2002) is részletesen foglalkozik a kerékpáros túrák lehetőségeivel, s számos útvonalat ajánl az országúti és a terepkerékpárosoknak egyaránt.
30 fillér a rossz viccért
Üde színfoltja a Mecsek Egyesületnek a „Kiss József Asztal”, 1927-től a legaktívabb tagok rendszeres péntek esti összejövetele. A szabályok „szigorúak” voltak. Aki egyesületi jelvény nélkül érkezett, vagy nem hozta magával turistakalapját, nem mentette ki távolmaradását, 20 fillért fizetett. Ám ha valaki háromszor egymás után elmaradt, már 1 pengőt tartozott leróni a közös kasszába. A rossz viccért 30 fillér járt, 10 fillér azért, ha valaki este 9 óra után szeszes italt rendelt. Összesen közel 700 ilyen összejövetel volt, a havonta összegyűlő 10–50 pengő büntetéspénzt természetesen az egyesületi munkákra fordították.
(A cikk az Új Dunántúli Naplóban jelent meg 2009 06. 22-én.)
