Osztályelnök: Dr. Jelenszkyné Fábián Ildikó
Az Ifjúsági osztály a fiatalok körében szeretné
- a természetjárást népszerűsíteni,
- a Mecsek természeti és kultúrtörténeti értékeit megismertetni,
- a Mecsek Egyesület céljait, történetét, jelenlegi tevékenységét megismertetni,
- mindezen keresztül a Mecseket megszerettetni.
Ehhez szeretnénk folyamatosan frissített tartalommal
- túraútvonalakat ajánlani,
- találkozókat szervezni,
- pályázatokat hirdetni,
- hasznos anyagokat közzé tenni.
Az Ifjúsági osztály tervei 2010-ben
Egy természetjárást népszerűsítő pályázatot ír ki általános és középiskolások számára.
Pályázat
Ifjú természetjáróknak
A Mecsek Egyesület Ifjúsági osztálya pályázatot hirdet minden természetet szerető, természetet járó fiatal számára határon belül, és határon kívül.
Téma: Egynapos mecseki - szervezett formában, vagy családi, baráti közösséggel bejárt - gyalogtúra leírása, képes bemutatása saját élmények alapján.
Cél: Egynapos bejárt, bejárható mecseki túraútvonalak bemutatása, a természetjárás népszerűsítése a fiatalok körében.
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: saját élmények megfogalmazása, saját készítésű képek bemutatása, melyek kedvet adnak a természetjárásra, a túraútvonal bejárására a fiatalok számára.
Pályázók köre: I. kategória: 10-14 éves és II. kategória: 14-18 éves korosztály
A pályázat a következőket tartalmazza:
I. Útleírás: 3-5 oldalas Word szövegszerkesztővel készítve, melynek az elején szerepel az útvonal leírása: Indulási hely – túraútvonal érintett helyszínei – érkezési hely (felhasználhatók a Mecsek Egyesület Ifjúsági osztálya által a honlapon ajánlott útvonalak is, de nem feltétel), és az útvonal hossza km-ben, majd egy fogalmazás 1,5 sorközzel, 12 betűmérettel. Amennyiben a szöveges bemutatáshoz irodalmat használ a pályázó, a végén kérjük megjelölni a felhasznált irodalmat is.
II. Képes melléklet: számozott és a szövegben hivatkozott max. 10 kép Jpg. formátumban.
Beküldendő:
- 1 db kitöltött Jelentkezési lap nyomtatott formában (A Mecsek Egyesület honlapjáról a pályázati kiírással együtt letölthető)
- 1 db Útleírás nyomtatott példányban
- 1 db CD lemez, mely elektronikusan tartalmazza: Jelentkezési lap, Útleírás, Képes mellékletek.
Beküldési határidő (postai úton vagy személyesen a portán):
2010. június 1. kedd Cím: Mecsek Egyesület (Mecseki Erdészeti ZRT. székháza), Pécs, Rét u. 8. 7623
Díjazás: Kategóriánként az első 5 helyezett túrázáshoz hasznos ajándéktárgy és oklevél díjazásban részesül, melyeknek ünnepélyes átadására 2010. szeptember 18-án, a Természetjárók Országos Találkozóján kerül sor Pécsett.
Elbírálás határideje: 2010. június 31. Értesítés ezt követően levélben és a honlapon.
A Mecsek Egyesület fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett pályaműveket honlapján, saját kiadványaiban megjelenteti.
Kipróbált, teljesíthető túraútvonalak (8-12-15 km)
Közép-Mecsek
Útvonal: Pécsi vasútállomás – Pécsbánya – Fehérkúti-kulcsosház - Hármas forrás – Pécsbánya – Pécsi vasútállomás
Ind.: Vasútállomás, 40-es városi buszjárat
Útvonal: Pécs, Vasútállomás –Ezeréves – Fehér-kúti kulcsos ház – Keresztkunyhó – Nagy-mély-völgy- Kőlyuk - Kőlyuki betérő (Mánfa)- Pécs
Ind.: Vasútállomás, 40-es buszjárat
Útvonal: Pécsi vasútállomás – Misina, Tv-torony – Rotary körsétány – Tv-torony – Pécsi vasútállomás
Ind.: Vasútállomás, 35-ös városi buszjárat
Útvonal: Pécs, Uránváros –Szentkút – Remeterét – Büdös-kút – Vízfő-forrás – Sárkány-forrás – Orfű - Pécs
Ind.: Uránvárosi buszpályaudvar, 24-es buszjárat
Útvonal: Pécsi vasútállomás –Dömörkapu – Misina – Kistubes - Tubes – Mandulás – Pécsi vasútállomás
Ind.: Vasútállomás, 34-es városi buszjárat
Útvonal: Pécs, Vasútállomás – Hősök-tere – Rigó-kút – Zsolnay-kút – Tripammer-fa – Melegmányi mésztufa lépcsők – Pécs
Ind.: Vasútállomás, 31/A buszjárat
Útvonal: Pécs – Dömörkapu – Kisrét – Kantavár – Lámpásvölgy – Pécs
Ind.: Vasútállomás, 34D buszjárat
Útvonal: Pécs, Uránvárosi buszpályaudvar – Szentkút – Remete-rét – Sós-hegy – Nagydaindol - Uránváros
Ind.: Uránváros, 24-es buszjárat
Útvonal: Pécs, Budai vám buszpályaudvar – Petőfi akna – Köves tető – Petőfi akna – Budai vám buszpályaudvar, Pécs
Ind.: Budai vám, 15-ös buszjárat
Keleti-Mecsek
Útvonal: Pécs, Autóbusz pályaudvar – Magyaregregy – Máré-vár - Geológiai tanösvény – Máré-csárda – Pécs
Ind.: Autóbusz pályaudvar, buszjárat Magyaregregy felé
Útvonal: Pécs, Autóbusz pályaudvar – Zobákpuszta – Pusztabánya – Hidasi völgy - Csepegő szikla - Zobákpuszta - Pécs
Ind.: Autóbusz pályaudvar, buszjárat Magyaregregy felé
Útvonal: Pécs – Hosszúhetény – Püspökszentlászló – Réka-kunyhó – Püspökszentlászló – Hosszúhetény – Pécs
Ind.: Távolsági buszjárat Hosszúhetényig
Útvonal: Pécs – Hosszúhetény – Aranyhegy – Dombay-tó - Pécs
Ind.: Autóbusz pályaudvar, buszjárat Magyaregregy felé
Nyugati-Mecsek
Útvonal: Pécs – Kővágószőlős – Babás szerkövek – Zsongorkő - Kővágószőlős - Pécs
Ind.: Távolsági buszjárat Kővágószőlősre
Útvonal: Pécs, Uránvárosi buszpályaudvar – Égervölgy – Patacsi-mező – Farkas forrás – Négybarát-forrás – Égervölgy – Pécs, Uránváros
Ind.: Uránváros, 23-as buszjárat
Útvonal: Pécs, Uránvárosi buszpályaudvar – Égervölgy – Patacsi-mező – Vörös-hegy - Remeterét – Szentkút - Pécs
Ind.: Uránváros, 22-es városi buszjárat, 24-es buszjárat
Mecseki barangolások
A kirándulástervet készítették:
Temmert Marietta, Őri Maja, Szabó Péter 8. c osztályos tanulók
(Mecsekaljai Iskola Bánki Donát Utcai Általános Iskolája, Pécs)
Készült a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kiírt pályázatra.
2009.
A Mecsek hegység Pécstől északra, kelet-nyugati irányban húzódik. A Dél-Dunántúl egyik meghatározó tája. Felszíne változatos domborzatú: benne hegycsúcsok és hullámos gerincek egyaránt megtalálhatók. Erdőségei, hosszan kanyargó patakvölgyei várják a kirándulni, természeti szépségeket látni vágyó embereket.
Kirándulási tervünkkel a Mecsek természeti szépségeinek egy részét szeretnénk bemutatni. Annyit, amennyi egy három napos, gyalogtúrákból álló kirándulásba belefér.
A kiinduló hely Baranya megye egyik települése Orfű, ahol változatos szálláslehetőségek várják a turistákat. A három napra a sok mecseki túralehetőség közül három útirányt választottunk. Az útvonalakon kiválóan jelzett turistautak, szépen felújított pihenőhelyek segítik a tájékozódást. A túrákat bárki végig tudja járni, nem megterhelő, bár egyes szakaszokon megizzasztja a felfelé barangoló túrázókat. Az útvonal- és programterveink, képeink saját élményeinken alapulnak.
„Csodáld a sok tarka virágot, mely körbevesz,
Lenn a völgyben hűs forrás vidáman csörgedez.
S ha kipihented magad, jó utat kedves vándor,…”
Ezzel a szép idézettel indulunk el a Dél-Dunántúli régióban tervezett három napos kirándulásunkon.
1. nap Nyugati-Mecsek
Útvonalterv:
OrfűàOrfűi kilátóàAbaligetàJakab-hegyàZsongorkőàBabásszerkövekà4. üzemàOrfű
Programterv:
Orfű:
Orfűi tóvidék, Malommúzeum, Kemencés udvar, Orfűi kilátó, Sárkány-kút, Vízfő-forrás.
Abaliget:
Cseppkőbarlang, Csónakázó-tó.
Jakab-hegy:
Kolostorrom, Avar-gyűrű, István kilátó, Zsongorkő, Babásszerkövek, 4.sz. bányaüzem
Orfű, a Mecsek hegység Nyugati részén, csodálatos természeti környezetben található település. Régen erdővel övezett kis hegyi falu volt, németek lakták.
A mai Orfű öt, egykori apró település (Orfű, Bános, Mecsekrákos, Mecsekszakál, Tekeres) összevonásával alakult ki, s alkot ma már üdülőkörzetet. A kedvező domborzati adottságok négy mesterséges tó kialakítására adtak lehetőséget. A 10 hektáros Orfűi-tavat 1963-ban, a 80 hektáros Pécsi –tavat 1966-ban alakították ki. Partjuk mentén strand, kemping, éttermek találhatók. A Herman Ottó-tó védett terület, a Kovácsszénája tó horgász paradicsom.
A tavak alkalmasak fürdésre, csónakázásra, horgászásra, vitorlázásra és szörfözésre egyaránt. Érdemes megnézni a sok látnivaló mellett az orfűi Malommúzeumot, amely nem csupán múzeum, hanem az egyetlen patakmalom hazánkban, és még napjainkban is működik.
Lelkes és lelkiismeretes üzemeltetője az odavitt búzából is képes lisztet őrölni, a kukoricából darát készíteni. A hely érdekessége egy kiállított szárazmalom, melyet régen igásló erejével működtettek.
A frissen őrölt lisztből, a nem messze lévő Kemencés udvarban finom házi kenyeret sütnek az odalátogató vendégeknek.
Az orfűi áprilisi Medvehagyma napokon finom medvehagymás pogácsát, lepényt is kóstolhatunk A medvehagyma gyógynövényként közismert.
Virágzás előtt leveleit Orfű környékén sokan gyűjtik. . A fiatal leveleket salátának, mártásnak és fűszernövénynek használhatjuk levesekben és főzelékekben.
„Kedden, ha tavasz jő és zöld az erdő,
egy hang azt súgja, zöldell a hagyma,
míg az erdőhöz érek, csak szól az ének,
hogy mi levél és hogyan és miért?”
(Nagy Bandó: Micimackó a Mecsekben, részlet)
A Kemencés udvarból utunk a Balázs-hegyi kilátóhoz vezet, ahol felmegyünk a 79 lépcsőfokon, hogy a szép tájban gyönyörködhessünk.
Majd a közeli hegyoldalban, a felső Orfűi-tótól nem messze megnézünk egy időszakosan előtörő karsztforrást, a Sárkány-kutat. A forrásból csak néha csobog a víz, legtöbbször száraz az ürege. A nevét a helyi monda szerint arról kapta, hogy a barlangjába beszorult sárkány próbálja időről időre vízzel elgördíteni a bejáratot elzáró nagy sziklatömböt.
A Mecsekben nagyon sok bővizű forrás található, tisztításuk és gondozásuk minden természetjáró fontos feladata.
Különösen sokat tesz a források, pihenőhelyek védelméért a Mecsek Egyesület. A több mint száz éve működő egyesület tagjai óvják a Mecsek geológiai, kultúrtörténeti értékeit, növény és állatvilágát.
Egy kedves kis verset idézünk a Mecsek Egyesület 2004-es évkönyvéből útravalónak:
„Ha látod e forrást,
mint enyhet adó
hűs vize csurran,
szomjadoltán,
Vésd, az eszedbe
Ki kövét emelte
Ember, a javából.”
A kirándulás következő állomása Abaliget, amely Orfűtől pár kilométerre Ny-i irányba (zöld négyzet) található, jó levegőjű aprófalu. Ebben a szép környezetben a Mecsek leghosszabban feltárt cseppkőbarlangját nézzük meg, melynek hossza közel 1,3 km. A víz eróziós munkájának köszönhetően gazdag formavilág alakult ki a járatokban, sok népszerű mesefigurára emlékeztető alakzat fogadja a látogatókat a főteremben. A főként mészkőből felépülő röghegység jellegzetes képződménye ez a barlang, amelyben 21 fajta denevér él. Ehhez kapcsolódva Abaligeten van Denevér tanösvény, Denevér Múzeum és Denevér tábor. A barlang levegője gyógyítja a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőket.
A Csónakázó-tó, a barlang bejárata előtt várja már kora tavasztól a kikapcsolódni vágyókat. A barlang és környéke természetvédelmi terület.
Egy hosszú gyalogtúra következik, mely a Mecsek cseres-tölgyes erdővel borított lankáin vezet egészen végcélunkig, a Jakab-hegyig.
Egy kellemes kirándulással eljutunk a Nyugati-Mecsek legmagasabb csúcsára, az 592 m magas Jakab-hegyre. A hegyen épült az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálosok kolostora, melyet Bertalan pécsi püspök építtetett 1225 körül. A középkorban a kolostornak volt egy tava is. A kolostor és a hozzá tartozó templom romjai között sétálva felidézhetjük az egykori szerzetesek mindennapjait. A romok mellett kiépített pihenőhelyen lehetőség van tűzrakásra. Tájékoztató táblák segítenek megismerni a környék földtörténetét, jellegzetes kőzettípusait és érdekes képződményeit.
Itt nem messze található Európa második legnagyobb földvára a kelta eredetű Avar-gyűrű, amely az egyiptomi piramisokkal egyidős alapokra épült. A 6-8 m magas földsáncok némelyik szakasza még ma is járható. Ideépült a Mecsek első mesterséges kilátója – az István kilátó – 1892-ben, nevét építtetőjéről kapta. Majd a Jakab-hegy egyik legszebb természetes kilátópontja a Zsongorkő következik, amelyről káprázatos panoráma nyílik a tájra.
A vörös homokkőből kialakult természetes sziklaalakzathoz a néphagyomány több mondát kapcsol. A legismertebb legenda, amikor Zsongor vitéz kedvesével a török üldözők elől a szikláról a mélybe ugratott és szörnyethalt. Azon a helyen később a falu lakói örökre egymás mellé temették a szerelmeseket.
Ha a kiépített ösvényen lefelé haladunk, egy csodálatos látványt nyújtó, szinte teljesen függőleges homokkő sziklafalat láthatunk, melyet Sasfészeknek neveztek el. A szikla tetején valóban fészkelhetnek sasok, gyakran látni a terület felett keringő madarakat. A hegymászóknak igen jó gyakorlóhely a 20-23 méter magas fal, melyen beépített biztosítószögeket is láthatunk. Ezen a helyen működött a múlt század közepéig a környék falvait építőanyaggal ellátó kőbánya is.
A hegyen található kőzettani ritkaságok következő darabja a Babásszerkövek elnevezésű sziklaalakzat.
Ez a monda szerint két egymással haragban álló és éppen egymással szembe menő, de kitérni nem akaró lakodalmas menet kővé válásából keletkezett. Azóta van, hogy a Jakab-hegy déli oldalán oly sok emberhez, szekérhez és lóhoz hasonlító követ láthatunk.
A valóságban a sziklák annak köszönhetik megmaradásukat, hogy bennük, vagyis az egész Jakab-hegyet alkotó permkori vörös homokkőbe kemény kvarcdarabok ágyazódtak.
A túránk utolsó állomása a Mecseki Ércbányászati Vállalat 4. számú üzeme, ahol az elhagyott bányaterületen egy kőtábla felirata emlékeztet arra, hogy ezen a helyen egykor közel 50 éven keresztül uránérc bányászat folyt. A környéken élő embereknek munkalehetőséget biztosító bánya épületeit, létesítményeit teljesen lebontották, a környezetet pedig megpróbálták az eredeti állapotba visszaállítani. A természet szerencsére fokozatosan visszahódítja magának ezeket a területeket és ennek is köszönhetően újra zöldellhet itt a Mecsek.
Petőcpuszta haranglábja egy valamikori település nyomát is őrzi, melyet csárdájáról Vigan-várnak is neveztek.
Az útvonalunk végén már „csak” annyi dolgunk van, hogy a már megismert Abaliget felé vegyük az útirányt, és vissza gyalogoljunk táborhelyünkre, Orfűre.
2. nap Közép-Mecsek
Útvonalterv:
OrfűàVágotpuszta à Mánfaà Melegmányi völgy à Kőlyuk àOrfű
Programterv:
Vágotpuszta
Harangláb
Mánfa
Árpádkori templom
Melegmányi-völgy
Mésztufalépcsők
Kőlyuk
Kőlyuki barlang
Orfűről folyamatosan felfelé bandukolva, szép szál erdőkön keresztül eljutunk a Mecsek legmagasabban fekvő településére, a 403 méteres magasságban fekvő Vágotpusztára. A néhány házból álló apró település, népszerű turistacélpont, illetve turistaútvonalak találkozóhelye. Ma már csak néhányan lakják a pár házból és egy haranglábból álló falut.
Nevezetessége, hogy az 1956-os forradalom idején egyik búvóhelye volt a „mecseki láthatatlanok” forradalmár csapatának
Vágotpusztáról egy hosszú gerincen, a Kecsekeháton végig ballagva ereszkedünk le Mánfa felé.
A Mánfa határában található templom Baranya megye egyik értékes műemléke, a 12. sz.-ban épült román stílusban. A templomot a 15. sz.-ban bővítették, ekkor készült a kőkeretes csúcsíves kapu és a támpillérek. Többször felújították. A templom előtt kb. 200 éves védett ezüsthársfák állnak.
A monda szerint a török időkben elpusztult falu távolabb épült újjá. A régi templomot benőtte az erdő, helyét senki sem ismerte. Egyszer egy pásztor a völgyben legeltette teheneit és észrevette, hogy eltűnt a bika a csorda mellől. Hirtelen harangszót hallott, és ahogy a hang irányába indult, megtalálta a folyondárokba gabalyodott állatot, amely az elhagyott régi templom harangjának a kötelét rángatta. A pásztor elújságolta a hírt a faluban. Másnap aki tehette, mind ott volt a faluból, megtisztították a templom környékét.
A mánfai árpádkori templomtól szép völgyben haladunk dél felé. Kisebb emelkedő után leereszkedhetünk a Mecsek egyik leglátványosabb völgyrendszerébe, Melegmányba. Melegmány két fő völgye a hosszabb Nagymély-völgy, és az ebbe a Petnyáki-völgyön keresztül csatlakozó Melegmányi-völgy. A völgy ma természetvédelmi terület. A középkorban néhány házból álló település, a Melegmál falu állt itt. Ma azért érdemes ide ellátogatni, mert természeti képződménye, a mésztufalépcsők télen-nyáron látványos, különleges.
A mésztufa képződésekről a következőket kell tudni: a csapadékból, a talajba beszivárgó víz sok szén-dioxidot nyel el a levegőből, szénsav képződik. Ez a gyenge sav a mészkővel érintkezve oldó hatást fejt ki. A felszínre kerülő víz azokon a helyeken, ahol a folyása meggyorsul, a szén-dioxidot leadja, ennek következtében a benne oldott mész is kicsapódik, lerakódik. A patakmederben és az abba belehullott tárgyakon (ágak, levelek stb. ) kéregszerű bevonatot képez, ami lassan szilárd, lyukacsos kőzetté áll össze. Mivel a mész mindig a meredekebb esésű mederszakaszban rakódik le, ezekben a pontokon kis gátak alakulnak ki, amelyek a patakot egy szakaszon visszaduzzasztják. Így a meredek esésű hosszabb mederrészek tavacskák sorozatává alakulnak, melyeket vízesések kötnek össze.
Érdemes hosszabb esős időszakok után meglátogatni a területet, mivel ilyenkor a leglátványosabbak a mésztufalépcsők, vízesések. Érdemes végigjárni az egész völgyrendszert, és inni az Anyák kútja, a Melegmányi forrás vagy a Barátság forrás vizéből. A Barátság forrásnál mindig fogunk találni kis vízi kereket, amiket az ide látogató turisták helyeznek el a lefelé csordogáló forrásvíz erejét kihasználva.
Melegmányból visszafelé Orfű irányába bandukolva láthatjuk a Nagy-mély völgy mésztufa lépcsőit is, majd eljutunk egy vadregényes helyhez, a Kőlyuki barlanghoz.
Ezt a barlangot még az 1920-as években tárták fel, é
